A konzervatív–liberális kormányzat nukleáris politikájával szembeni közelégedetlenség azonban megmaradt. Ami a stuttgarti pályaudvar átépítése ellen formálódott civil ellenállással együtt rövid időn belül a második olyan tömegtiltakozás, amelyben polgári rétegek is szép számmal képviseltetik magukat.

Gorlebennél jó harminc éve tárolnak atomhulladékot, s jó harminc éve minden egyes szállítmánynál megvívnak egymással a tüntetők és a rendfenntartók. Míg a hetvenes-nyolcvanas években a sín- és útfoglalásokat még valamiféle szélsőséges lázongásnak tekintették, a környezetvédelem ma már a politika fősodrába tartozik. Az ellenállók pedig lényegében a Merkelkormány azon döntése ellen tiltakoztak, amellyel a CDU/CSU és az FDP koalíciója átlagosan tizenkét évvel meghosszabbította a szövetségi köztársaság tizenhét atomerőművének működési idejét.

Európa vezető gazdasági hatalmában még az ezredfordulón, a Gerhard Schröder vezette vörös–zöld koalíció idején egyeztek meg az atomenergiából való kiszállásról. Merkelék ősszel a „kiszállásból való kiszállást” azzal indokolták, hogy az atomerőművek biztosítják a legolcsóbb energiát, így több pénz marad az alternatív energiaforrások fejlesztésére. A német közvélemény jelentős része ezt azonban szemfényvesztésnek tartja, szerintük a kormány egyszerűen fejet hajtott a befolyásos lobbik előtt.

Németország történelmi okokból is idegenkedik a nukleáris energiától, Franciaországban viszont a nemzeti büszkeség részét képezi, hogy atomerőművek adják a villamos áram döntő részét. E mély mentalitásbeli különbségek is nehezítik az európai közös energiapolitika kialakítását. A zöldenergiában van fantázia, egyes országokban komoly pénzeket fordítanak szélerőművek fejlesztésére. Ami persze szintén nem könnyű küldetés, mindig akad, akit valamiért zavarnak a szélkerekek. Az alternatív forrásokra való átállást a világgazdasági válság szintén alaposan lelassította, a kormányok vonakodnak a fejlesztési költségeket a „tisztább jövőre” hivatkozva áthárítani az adófizetőkre. Amerikában az idén hetven százalékkal esett vissza az újonnan felállított szélkerekek száma, e fordulatban a fosszilis energiahordozók viszonylagos olcsósága is komoly szerepet játszik.

Több kutatás szerint Gorlebennél sokkal alkalmasabb terepet nyújtana Baden-Württemberg déli része az atomhulladék tárolására. Alig fél évvel az ottani sorsdöntő tartományi választás előtt a CDU egy ilyen vitába bele sem kezd. Merkelék inkább gyorsan megállapodtak az oroszokkal, az Urálban remélhetőleg biztos helye lesz a német atomszemétnek.