Éretlenek vagyunk a svéd modellre

A magánnyugdíj-pénztári tagoknak 2011. december 31-ig lehetőségük van számlájuk vezetését átadni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszernek. Azonban a felosztó-kirovó rendszer a magánnyugdíj-pénztári rendszerrel szemben nem tud hozamot termelni, csupán a járuléktömeget osztja fel a nyugdíjasok között.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer egyéni számlavezetése a svédmodell csírája.

Svédországban az állami nyugdíjrendszer átalakításáról szóló törvényt 1998-ban fogadta el a svéd parlament, és azt 2003-ig fokozatosan valósították meg. A jövedelem utáni 18,5 százalék nyugdíjjárulék virtuális egyéni számlára kerül, ebből 16 százalékot a nyugdíjak finanszírozására fordítanak, a 2,5 százalékot pedig valós számlára vezetik rá, és a tulajdonos határozza meg, hogy azt a pénzt hogyan hasznosítsák. A svéd modell az állami költségvetéssel nincs kapcsolatban, a nyugdíjasok számára kiutalt nyugdíjat csupán a 16 százalék nyugdíjjárulékból finanszírozzák. Ezért a nyugdíjak összege egyenes arányban van a foglalkoztatottsággal, és a befizetett járulékok összegével. A skandináv országban csupán a jövedelem nélküliek és a külföldiek számára 65 éves koruktól a központi költségvetés biztosítja a megélhetéshez szükséges járandóságot azoknak, akik 40 évig Svédországban éltek.

1994-től 2002-ig az IPU Magyar–Svéd tagozatának elnökeként Svédországban sokszor megtapasztaltam, hogy az ország fejlett gazdasága hosszú távon lehetővé teszi a központi költségvetéstől függetlenített rendszer működését. Svédországban még az 55–64 évesek körében is magas a foglalkoztatási ráta. Az 55–64 évesek 70 százaléka aktív dolgozó, ilyen magas foglalkoztatási arányt az EU országai közül csak Svédországban valósítanak meg. Ugyanakkor hazánkban az 55–64 évesek foglalkoztatási rátája csak 35 százalék, így nálunk az alacsony foglalkoztatottsági szint és viszonylag kevés jövedelem miatt a járulékok összege is kevés, ezért csak ezen forrásból nem lehet biztosítani a nyugdíjak folyósítását. Tehát Magyarország még nem érett meg a svéd modell bevezetésére. Ha ez bekövetkezik, hazánkban is – a fejlett országokhoz hasonlóan – szükség lesz a rászorultsági elvre épülő alapnyugdíjra és a járulékfizetésből finanszírozott munkanyugdíjra. Az alapnyugdíj folyósítása nagyobb biztonságot nyújt az idős embereknek, amit az EU is elvár a tagországoktól.

Dr. Takács Imre szakközgazda, Hajdúszoboszló

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.