Kívül az alkotmányon?

Bekövetkezett, aminek Orbán Viktor hatalomra kerülésével szükségszerűen kellett bekövetkeznie. Aki ugyanis folyamatában figyelte az eseményeket és Orbán Viktor politikai szerepléseit, azt nem is érte váratlanul.

1997 októberében a Népszabadság arról tudósított (Alkotmánybírósághoz fordul a kormány is, 1997. október 15.), hogy a Fidesz elnöke választási csalástól tartva beszélt „pártja alkotmányon kívüli helyzetre vonatkozó vészforgatókönyvéről”.

Tehát 1997 októberében vagyunk, még messze a választási időszak, ő már blöfföl, csalásról beszél. De mit jelent az, hogy „alkotmányon kívüli” helyzet? Mit tartalmaz, a „vészforgatókönyv?” Erre nem volt válasz. Kuncze Gábor mondta: „Orbán Viktor újabb szokása szerint a tudatlanok bátorságával, a tényleges folyamatok ismeretének hiányában alkot véleményt, ezért sem véletlen, hogy nyilatkozatai tele vannak nagy tévedésekkel. Az Országos Választási Bizottság tagjai között ugyanis ott vannak az ellenzék képviselői, a szavazókörzetekben pedig az ellenőrei.”

Az azóta eltelt időszak eseményei azt láttatják, hogy Orbán Viktor tovább haladt a saját maga által megfogalmazott „alkotmányon kívüliség” felé. Több nyilatkozata is arra utalt, hogy „zavarja” őt az alkotmány. Halmai Gábor alkotmányjogász 2009 novemberében tett nyilatkozata szerint nehéz értelmezni Orbán Viktor szavait az alkotmányról. A „Fidesz elnöke néhány hete ugyanis azt mondta, hogy tiszteletben tartja az alkotmányt, de nem tiszteli, mivel az szerinte technokrata szabálygyűjtemény csupán. Halmai emlékeztetett arra, hogy az alkotmány szerint Magyarország demokratikus jogállam, ahol hatalommegosztás érvényesül. Emellett az emberi jogok is alkotmányos védelem alatt állnak. Aki ezt nem tiszteli, annak a jogállamisággal vannak gondjai.”

Valóban. Ha a jogi végzettségű miniszterelnök visszamenőleges hatályt fogalmaz meg vagy hagy jóvá egy törvényjavaslatban, akkor tagadja a jogállamiságot, nem veszi tudomásul, hogy az ellenkezik az alkotmánnyal, illetve az abban rögzített minden jogelvek alapjával, a visszamenőleges hatály tilalmával. Nem tudja, vagy nem veszi figyelembe, hogy a viszszamenőleges hatály ellenkezik a nemzetközi és az uniós joggal is, amelyek magasabb szintű jogszabályok a magyar alkotmánynál.

A magyar miniszterelnöknek számolnia kell azzal, ha kierőszakolnak egy ilyen törvényt, furcsán fognak ránézni az EU-ban, mint a szervezet soros elnökségének vezetőjére. De ez még a jobbik eset.

Almási József Tatabánya

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.