A magántulajdon védelme az alkotmány szerint ugyanolyan védelem alá esik, mint az állami. Korábbi alkotmánybírósági (AB) döntések is ezt bizonyítják. 1995-ben legalábbis még a Bokros-csomag kapcsán kimondta, hogy a szolgáltatásokat és a hozzájuk fűződő szerzett jogokat nem lehet megváltoztatni. Azóta tudomásom szerint még nem változtatták meg az alkotmányt. Véleményem szerint nincs az a köztársasági elnök, aki ezt aláírná (?), és nincs az az Alkotmánybíróság, amelyik ezt a törvényt jóváhagyná. Persze, kétharmaddal mindent lehet. A miniszterelnök bejelentése szerint az állam olyan pénzt venne el, amelyből a tagok saját kockázatukra maguk gondoskodhatnak nyugdíjas korukról és családjukról, mert a megtakarításuk örökölhetőek, ellentétben az állami rendszerrel.

Ha bekövetkezne ez a tervezett elképzelés, akkor a pénztárak veszélybe kerülhetnek. Persze lehet, hogy ez a cél. A pénztárak feladata, hogy a felhalmozott vagyont kezeljék, ez működési költséggel jár. Ha 14 hónapig nem érkezik pénz, akkor nincs miből működtetni a rendszert, ez az, ami csődbe viheti a közel 3000 milliárd forint vagyont kezelő 19 magánnyugdíjpénztárt. Ha csődbe mennek a pénztárak, a számlán lévő pénzek nem kerülnek veszélybe, azok ugyanis a tagok egyéni számláján vannak elkülönítve.

Az Orbán-kormány azt kommunikálja, hogy ők az emberek pártján állnak, és a nyugdíjat csak az állam tudja garantálni. Aki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, az nem jár rosszabbul. De mi történik azokkal, akik nem kérnek az állami gondoskodásból? Azoktól ellopják a 14 havi hozamot? Orbán Viktor nem tárgyal a nyugdíjpénztárak képviselőivel, és írásos garanciát sem ad, hogy az elvont pénzt illendő kamataival együtt 2011. december végén visszajuttatja az emberek számlájára. Selmeczi Gabriella a kinevezett „nyugdíjvédelmi megbízott” feladata, hogy el tudják hárítani azokat a kockázatokat, veszélyeket, amelyek a nyugdíjasokra leselkednek, mert a magánnyugdíjpénztárak „válságba kerültek”. Ezek szerint a kormány lassú és fájdalmas kimúlásra ítélte a magánnyugdíjpénztárakat.

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint a jelenlegi 3 millió aktív munkavállaló jövője szempontjából jelentős kockázatokat hordoz, ha az állam a vegyes nyugdíjrendszer helyett vissza akarná állítani az egypilléres, tisztán állami rendszert. Ugyanis az állami nyugdíjrendszer a 2008-as válság kapcsán még nagyobb veszteséget könyveltek el, mint a magánnyugdíjpénztárak.

A nyugdíjvédelmi megbízott azt mondja, nem engedhetik meg, hogy a magánnyugdíjrendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek. Ezzel szemben az igazi tét a pénztáraknál tíz év alatt felhalmozott 2800 milliárdos vagyon. Ez az öszszeg szükséges többek között az elfogadott egykulcsos adórendszer által okozott költségvetési lyuk betöméséhez. Ennek érdekében a kormány mindent megtesz, hogy a pénztártagokat olyan helyzetbe hozza, hogy azok „önként” az állami nyugdíjrendszerbe lépjenek vissza.

Soós Tamás Budapest