Hol van a szakma?
Eddig egyetlen írás és tudósítás sem foglalkozott a gátak és tározók biztonságos üzemeltetésének elengedhetetlen feltételével, az egész gátrendszer állandó, naprakész ellenőrzésével. Külföldön a hasonló gátakat naponta kétszer is a helyszínen ellenőrzik, a veszélyes helyeket fotózzák, és a rendkívüli veszélyhelyzeteket naponta jelentik. Ilyen állandó ellenőrzés mellett a katasztrófa vagy megelőzhető, vagy a károk jelentősen mérsékelhetők lehettek volna. Hol vannak ezek a nélkülözhetetlen napi jelentések? Vagy nincsenek?
Kiknek a felelőssége mindez? Cseri Péter Résfalvita: természeti vagy ipari katasztrófa történt? című írásából (szintén október 27.) arról értesülünk, hogy a MAL Zrt. által felkért szakértők mit nyilatkoztak (kutyára bízzuk a hájat?), Hargitai szerint pedig az Állami Földtani Intézethez kellett volna fordulni.
Senkinek nem jutott eddig eszébe, hogy a vízzáró gátak és tározók tervezése, építése és biztonságos üzemeltetése elsősorban vízépítő mérnöki feladat világszerte. A vízügyi igazgatóságok elismert szakembereinek senki nem kéri ki a véleményét.
Fogfájás esetén az értelmes emberek a fogorvoshoz, és nem a nőgyógyászhoz szoktak fordulni, mert bár mindkét orvos az emberi testben tevékenykedik, de „mecsoda különbség!”
Dr. Kozák Miklós nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár