A palotát ugyanis kétszer is átépítették. Először a második világháború után, amikor a BRFK-nak adott otthont (az addigi pinceszint alá – ha igaz – három további szint került), majd a rendszerváltozást követően luxusszálloda lett belőle. A cikkből kiderül, hogy az épület belsejére az egykori tervezőpáros, a statikus Tőry Emil és az építőművész Pogány Móric sem ismerne rá. A két építész tehetségét bizonyítja azonban, hogy a palota külső megjelenése és formája változatlan. Ahogy beleillett a XX. század elejének budapesti architektúrájába, ugyanúgy kiemelkedő eleme a mai városképnek is.

Egy disszonáns eleme mégis van az egykori Adria-palota történetének. Pogány Móric – aki 1926-ban az azóta emblematikussá vált Batthyány-örökmécsest tervezte, s utolsó nagy munkája a szegedi Hősök Kapuja volt – sírhelye a Farkasréti temetőben rettenetesen elhanyagolt. A sírt gaz lepi el, s a rajta álló fakeresztről lelopták a corpust. Rajta van ugyan a védett sírok listáján, de gondozására kevés a keret. Felteszem a kérdést az Adria-palotát elfoglaló Le Méridien szállodát hét éve igazgató Adrian Gray úrnak: nem gondoskodhatna a cég az épület tervezője sírjának rendbehozataláról és rendszeres karbantartásáról?

Del Medico Imre Budapest