A tavaszi kampányban Járai Zsigmond az állami újraelosztás csökkentéséről beszélt (a jelenlegi kb. 50 százalékról 40-re), de ő nem került a kormány közelébe sem, a jelenlegi kormány pedig (a bankadóval) további adócentralizációt valósít meg, és minden erőfeszítése abban merül ki, hogy az államháztartási hiányt (és így az államadósságot) milyen trükkökkel tudná megemelni. A komolyabb racionalizálás idegen tőlük, mivel az ilyesmi sokak érdekeinek sérelmével jár. Matolcsy határozottan visszautasította a nemzetközi pénzügyi szervezetek javaslatát, hogy 300 milliárddal csökkentsék az állami kiadásokat.

Mindezt vessük össze azokkal a hírekkel, miszerint a kormány a MOL-részvények orosz tulajdonban lévő kb. 20 százalékának megvásárlására készül, mintegy 500 milliárd forint értékben. Ez az összeg nagyjából 4 százalék GDP-növekmény állami bevételét emészti fel, többet, mint amennyi a várakozások szerint 2011 végéig keletkezik. Igaz, nem a költségvetésből vennék meg a részvényeket, hanem bankok pénzéből, ami alatt persze főleg az állami bankok (MFB, FHB) pénze értendő, azok nyeresége vagy vesztesége pedig az államé (kivéve az FHB magántulajdonban lévő hányadát). Tehát a költségvetés mégiscsak érintett. És ami a legfontosabb, a bankadóval és a tervezett különadókkal kivont pénz mellett ez az 500 milliárd is hiányzik majd a beruházási piacról, s mivel a beruházásokat főleg uniós pénzekből támogatjuk, úgy is fogalmazhatunk, hogy a támogatásra kapott összegeket az állam – némi áttétellel – részvényvásárlásra fordítja, segítve egy orosz cég likviditását.

Mi lehet ennek a különös bevásárlásnak az indoka? Talán munkahelyeket hoz létre? Magas osztalék vagy értéknövekedés várható? Nem: egy munkahely sem keletkezik, az osztalék jellemzően nagyon alacsony, az értéknövekedés igencsak kérdéses. Csak az biztos, hogy a bevásárlás a fent írt okok miatt az eladósodott, likviditási gondokkal küszködő magyar gazdaságra nézve roppant ártalmas.

Lehet, hogy pusztán hatalmi megalománia a bevásárlás oka: igaz, ez nem állna messze a miniszterelnök egyéniségétől, de praktikusan nem elég indok.

Többet árul el a hírek szerint elnök-vezérigazgatónak kiszemelt Kocsis István személye. Ő ugyanis az állami óriásvállalatok és a homályos hátterű offshore cégek közötti kapcsolatok kitűnő szakértője, amint ez Bodoky Tamásnak az Élet és Irodalomban megjelent írásából (szeptember 10.) kiderül. Orbán Viktor szereti hoszszú távra megoldani a gondokat: kilenc évre történő kinevezésekkel, minden fontos poszton saját alattvalóval és most: pártja finanszírozásának hosszú távú megoldásával. Más oka erre az ostoba részvényvásárlásra nem lehet.Mi, állampolgárok csak remélhetjük, hogy nem jön létre az üzlet.

A szerző mérnök-közgazdász