Javaslom, hogy az idevonatkozó jogfejlesztési munka keretében vizsgálják meg, milyen viszonyt rögzítenek a támogatási szerződések. Merthogy ezekre mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy egyenrangú felek szerződése. Persze a támogatott, akinek a támogatásra égetően szüksége van, kénytelen aláírni ilyen egyoldalú szerződést is. A támogató, amelynek végül is nincsen közvetlen érdeke a szerződés létrejöttében, hiszen az „csupán” általános elvárás, és ráadásul teljesen közömbös hivatalnokok intézik, nyugodtan diktálhatja a feltételeket, mert ha a támogatott eláll a szerződés aláírásától, akkor sem lesz baja. Pedig – véleményem szerint – nem lehet attól a támogatott alacsonyabb jogi státuszú, mert ő kapja a pénzt, és nem lehet attól magasabb státuszú az adományozó, mert ő adja.

Sajnos, ugyanez a helyzet az állami vagy EU-s pályázatokkal is. Már a pályázati kiírások késnek az előre bejelentett időponthoz képest, de soha ezért még senkit le nem váltottak. A megjelenő pályázat tele van hibákkal, érthetetlen megfogalmazásokkal, kérdésekkel, amelyeket gyakran még a kiíró sem tud megválaszolni, a segítségnyújtást úgy hárítják el, mintha nekik semmi közük nem lenne hozzá. Persze, ha később kiderül, hogy rossz a válasz, amit ők se tudtak, ez elegendő a pályázatból való kizárásra. Aztán jön az értékelés, amelynek a határidejét nem veszik komolyan, pedig a pályázó ehhez tervezi a megvalósítást. Aztán a pályáztató minden indoklás nélkül nem fogadja el a pályázatot, vagy csak töredék összeget ítél meg teljesen egyoldalú, vitathatatlan eljárásban. A legsúlyosabb azonban, hogy a támogató állandóan késik a kifizetéssel, és ezért késedelmi kamatokat nem fizet. A pályázó persze nem mer erélyesen fellépni, mert mindjárt kap egy olyan rosszindulatú ellenőrzést, hogy abba anyagilag belerokkan. Az APEH, a munkaügyi, a munkavédelmi és még ki tudja hány szervezet persze automatikusan is indít ellenőrzéseket, csupán azért, mert állami támogatást kaptál.

Ezért van az, hogy sok, támogatásra érdemes vállalkozás, aki nem vállalja ezt a fölösleges szekatúrát, nem is pályázik, inkább veszni hagyja életképes ötletét, inkább nem teremt munkahelyet.

Kertes Attila Budapest