Már Darwin is észrevette, hogy a házi nyulak agya kisebb, mint a vadnyulaké, és úgy gondolta, hogy ebben szerepe van annak, hogy a vadnyulak sokat mozognak és állandóan változó környezetben tartózkodnak. A 90-es évek végén agy amerikai–német kutatócsoport megfigyelte, hogy a mókuskerékben futó egerek hippocampusában új idegsejtek képződtek. A mókuskerékben végzett mozgás javította az állatok kognitív képességeit az alkalmazott térbeli tanulási tesztben. Az erről szóló cikk az egyik legnevesebb tudományos lapban, a Nature-ben jelent meg. A szerzők összekötötték a testedzés kedvező hatásait a neurogenézissel.

Ezek elsősorban biokémia vizsgálatok voltak, ezért értelemszerűen állatokon végezték el őket. De vajon fennáll-e ez az öszszefüggés az emberek esetében is?

Nos, funkcionális mágneses rezonancia- (fMRI-) vizsgálattal bebizonyították, hogy az öregedéssel együttjáró agylágyulás mértéke a rendszeresen testedző embereknél kisebb volt, mint azoknál, akik a fi zikailag inaktív életmódot választották. Az is kiderült, hogy az edzett személyek adott feladatra több idegsejtet képesek aktiválni és sikeresebben oldják meg a feladatokat. Az amerikai tudományos akadémia lapjában ismertetett vizsgálatban a tesztek elvégzése után edzésre fogták az edzetlen idős embereket, és hat hónap fizikai aktivitás után megfigyelték, hogy jelentős javulás történt az agyi funkcióban, s a kísérleti személyeknek több idegsejtet sikerült mobilizálni. Sorozatos vizsgálatokkal 8–16 éves gyerekeken különböző kognitív funkciókat mérő tesztekkel és MRI-vizsgálatokkal egyértelműn bizonyították, hogy a rendszeres testedzés jelentősen javítja az agyi funkciók többségét. Idén jelent meg egy cikk, amely azt vizsgálta, hogy az egyszeri fizikai aktivitás után, ami megegyezett egy átlagos testnevelésóra intenzitásával, miként változik a tíz év körüli diákok szövegértése, felismerik-e a helyesírási hibákat. Megfigyelték, hogy a közepes intenzitású testedzés után közvetlenül javult a diákok szövegértése! Ez azt jelentheti, hogy azok a tanárok, akik a testnevelési óra után tanítják tantárgyaikat, közvetlen hasznát élvezhetik a mindennapi testnevelésnek. De azért persze azok is jól járnak, akik nem ilyen szerencsések, hiszen javul a diákok fizikai állapota, ami jobb agyi teljesítményt eredményez. A testedzés számos mechanizmuson keresztül javítja az agyi funkciót. Ezek közé tartozik a jobb agyi oxigénellátás, neurogenézis, emelkedett neurotrofi nszint (ezek a növekedési faktorok fontos szerepet játszanak a memóriában, az agyi plaszticitásban, a stresszel szembeni ellenállásban és antidepressziós hatásuk is van).

A napi 30 km futás önmagában persze nem fog Nobel-díjas tudósokat fialni, de alig van olyan Nobel-díjas, aki ne mozogna rendszeresen! Csodálatos példa erre az egyik legnagyobb magyar tudós, Szent-Györgyi Albert, aki annak idején kötelezővé tette a laboratóriumában dolgozók számára a rendszeres testedzést, és aki már nagyon régen lobbizott a magyar parlamentben is a mindennapi testnevelés bevezetéséért. Talán most sikerül!

A szerző egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem