A kettő közül a szuperlézer ügye a fontosabb. Megvalósítása komoly esélyt jelent arra, hogy a kevés jelentős új európai kutatóközpont egyike Szegedre kerüljön. Ha sikerül megépíteni, Magyarország az Európai Unió egyik legfontosabb kutatás-fejlesztési kitörési pontjához csatlakozik. Mivel a lisszaboni célkitűzések közül - melyek szerint az Európai Unió 2010-ig a globális gazdaság legversenyképesebb régiójává válik - eddig kevés valósult meg, a részeredmények is nagyon erős politikai támogatást kapnak Brüsszelben.

B. Nagy László, a Fidesz szegedi polgármesterjelöltje egyik kiemelt kampányrendezvényén, az I. szegedi gazdasági konferencián a lézerközpont megvalósítását helyezte a távlatos gondolkodás középpontjába. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, akinek nagyon jelentős érdemei vannak abban, hogy az európai lézerközpontnak Szeged lesz az egyik helyszíne, a konferencián felvázolta, hogy a lézertechnikát hasznosító fotonukleáris és fogyasztói elektronikai piacon Európa általános versenyhelyzete kedvező. Ez egy 270 milliárd eurós piac, amely a válság idején is évente 7,5 százalékkal nő. Az élen járó lézertechnika idevonzza a világ vezető kutatóit, de nagyon sok kis- és középvállalkozás is megél a központ mellett benépesülő tudományos parkban.

Ezt mondták szeptember 15-én. Két nap múlva megjelent Szegeden Kósa Lajos, hogy segítsen B. Nagynak, és lazán beleverte a csúfot a lézerközpont tervébe. Kósa magabiztosan kifejtette, hogy szuperlézer helyett munkahelyeket kell itt teremteni – nagyban rontva ezzel a Fidesz szegedi esélyeit. Ezen korrigált hétfői bejelentésével a miniszterelnök. A vacillálás mögött az a kormányzati vita állhat, hogy a szuperlézer 70-80 milliárd forintos hazai költségét abból az 1800-2000 milliárd forintos uniós támogatásból kéne-e fedezni, ami megmaradt a 2007–2013 között kapott 8000 milliárdból. A maradék pénzt azonban Matolcsy György kiszemelte, hogy kis tételekben kiossza a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, ezen keresztül általános közérzetjavításra.

Szeged – Prágával és Bukaresttel együtt – azzal nyerte el a központ építésének jogát, hogy a magyar kormány (amiként a cseh és a román is) vállalta, hogy kohéziós alapjuk egy részét erre fordítják. A szuperlézer Szeged zászlóshajója lehet, olyan, mint Kecskemétnek a Mercedes. Bajnai és Botka mert nagyot álmodni 2009 végén, egy rendkívül nehéz gazdasági helyzetben, és a szegediek megszerették ezt az álmot.

Orbánék már sokszor megmutatták, hogy nekik nem kell a mások álma. Akkor sem, ha jó. Még akkor sem, ha az értékrendjükhöz közel álló emberek – Szabó Gábor lézerfizikus, a szegedi új rektor – támogatják. Orbán hétfői kényszeredett ígérete sem egy biztató felzárkózási lehetőségnek szólt, hanem az erős segítségre szoruló szegedi Fidesz-jelöltnek. A választás előtt még arra is válaszolnia kellene a miniszterelnöknek: akkor is megtartja-e ígéretét, ha Botka győz Szegeden?