Mi az? – kérdezem, húsz évvel a rendszerváltás után, a piacgazdaság körülményei között visszajött a hiánygazdálkodás? Közgazdászként ezt furcsállanám egy olyan versenypiacon, mint a allergiaellenes szerek piaca. Miután négy-öt patikát is felkerestem, és hasonló választ kaptam mindenütt, felhívtam telefonon egy rokonomat, aki történetesen gyógyszerész. Megtudtam, hogy a Telfast gyártását a gyártó (Sanofi Aventis) beszüntette. Továbbra is tudom azonban a megszokott szeremet szedni. Az Allegra nevű gyógyszer száz százalékig azonos a megszűnt Telfasttal. A szer, a korábbiaktól eltérően, most már orvosi rendelvény nélkül is kapható, és mit tesz Isten, azt is a Sanofi Aventis gyártja.

Megfogadtam a tanácsot, és hamarosan beszereztem a szerből egy dobozzal.

Könnyen ellenőrizhettem a dolgot (mármint az azonosság ősi nagy filozófiai kérdését), mivel a régi gyógyszer (a Telfast), illetve az új gyógyszer (az Allegra) dobozának hátoldalán ott van az összes releváns információ – nevezetesen a hatóanyag, a segédanyagok és a bevonat összetevőinek pontos, tételes leírása. Nem kell hozzá szakembernek lenni ahhoz, hogy az ember megállapítsa, a két objektum egymástól semmiben sem különbözik. Nem hagyott nyugodni a rejtély, és ezért tovább kutakodtam. Mivel mindkét szerből volt nálam egy-egy dobozzal, az egyszerű morfológiai sajátosságokat is szemügyre vettem: a tabletták méretét, alakját, színét, illetve a tablettákra nyomott információkat (jeleket, számokat és rajzolatokat). A rejtély továbbra sem oldódott meg. Minden, de minden azonos volt.

Mégnéztem ezután a csomagolóanyagokat, amelyben a tablettákat elhelyezték, illetve a dobozokat is. Azoknak az anyaga és a mérete és pontosan megegyezett.

Egyetlen különbséget találtam: a nevek változásából adódóan más tipográfiájú és színű szöveg volt a perforált szelvényekre és a dobozokra rányomtatva. Természetesen a gyógyszer neve is más lett.

Meglehetősen nyilvánvalónak tűnik a következtetés: ugyanaz a gyógyszer pontosan ugyanannak a gyártónak feltehetőleg ugyanarról a gyártósoráról került le, melynek során a nyomdagépek átállításán kívül a technológiai folyamaton minden bizonnyal semmi változtatást nem hajtottak végre.

Látom viszont a tévében, hogy intenzív reklámkampányba fogott a Sanofi, hogy új (!) allergiaellenes szerét, az Allegrát népszerűsítse. Továbbá azt is érdeklődve szemlélem, hogy vajon mi lehet annak az oka, hogy a gyógyszertárak, miközben a Telfast hiánycikké válása miatt sorban elküldtek, nem tudtak arról nekem tanácsot adni, hogy most akkor én mit vegyek helyette.

Tanácstalanul állok a probléma előtt, nem értem a dolgot. Egy barátom azonban rávezetett a probléma nyitjára: mennyibe került az egyik és mennyibe a másik(?) gyógyszer? – Hát ez az! Ó, én balga lélek, hát erre nem gondoltam! A két szer támogatás nélküli árát egymással összehasonlítva arra jutottam, hogy az Allegra ára a tőle semmivel se különböző Telfast áránál több mint 40 százalékkal magasabb. Erre mondja a viccbeli Kohn, hogy „ügyes!”

Kertesi Gábor közgazdász