Pedig pusztán kommunikációval még verebet sem lehet lőni, az elhúzódó gazdasági-társadalmi válságból kilábalni pláne nem. Ehhez hosszú távra szóló jövőkép és arra épülő gazdaságfejlesztési stratégia kell. Olyan célkitűzésekkel, amelyek – a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 2009-es ajánlásai szerint – felülemelkednek a rövid távú részérdekeken, és a gazdasági szempontokkal egyenrangúnak tekintik a környezet minőségéét, az egészségéét és a társadalmi biztonságáét; elfogadtatva a társadalommal, hogy fogyasztási igényeinket a környezet adta lehetőségekhez kell igazítanunk.

Egy országgyűlési határozat szerint a jövő év közepéig el kell fogadnia a fenntartható fejlődés nemzeti stratégiáját. De ettől még ne nyugodjunk meg, mert kis hazánkban a politika e kérdésben kettős taktikát követ: nem akadályozza a stratégia kidolgozását, de a gyakorlatban az ellenkező irányba lépdel. Jól mutatja ezt, hogy még a 2007 februárjában egyhangúlag elfogadott Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia első (!), kétéves cselekvési programja is hiányzik. Pedig az idő nemcsak az éghajlatváltozás miatt évről évre drasztikusan növekvő károk és veszteségek miatt sürget.

Ha a kormány a fenntarthatóság ügyét a magáénak tekinti, akkor végre világossá kellene tennie, hogy kész-e az ehhez kötődő, ténylegesen reformértékű, a társadalom szemléletváltozását is megkövetelő intézkedések megtételére, kész az ennek ellentmondó jogi szabályozást átalakítani; kész ennek megfelelően elősegíteni az export szerkezeti megújulását, a foglalkoztatás bővülését, a „vidék” felvirágoztatását, kész gazdasági teljesítményként elismerni és támogatni a természeti értékek megőrzését és gyarapítását stb.

A megújuló energiaforrások hatékony kiaknázásának érdekében sem tettek mind ez idáig szinte semmit. Pedig volna a kormány kezében a szabályozás és a támogatás mellett más hathatós eszköz is a klímabarát megoldásoknak, köztük a megújuló energiaforrások hasznosításának az előmozdítására: a közbeszerzés. Hiszen az Európai Unió szabályozása nem zárkózik el attól sem, hogy a tagállamok a közbeszerzési eljárásban kötelezően alkalmazandó környezetvédelmi követelményeket írjanak elő.

A köztulajdonban lévő létesítményeknél alkalmazott, példaértékű környezetkímélő megoldások miatt esetleg valamivel nagyobb beruházási költség az üzemeltetés során busásan megtérül, a bővülő kereslet pedig a nagyobb gyártási szériákon keresztül csökkenthetné a berendezések árait, ami újabb lökést adhatna szélesebb körű alkalmazásuknak.

A szerző szakközgazdász