Nem is elsősorban az elnevezés a gond. Bár az ily módon másodrangúvá minősített párlat elnevezéssel a szakmán belül igen kiváló minőségű gyümölcsszeszipari terméket jelölnek. A baj az, hogy egy lassan beérni látszó többéves igyekezetet ért támadás. A magyar pálinka a szakemberek törekvései nyomán végre a gasztronómiai és étkezési kultúra elemévé kezd válni. A korábbiaknál hatékonyabb pénzügyőri jelenlét nyomán az italok feketekereskedelme lépésről lépésre visszaszorult, noha igazi sikerről még nem beszélhetünk.

Ilyen törekvések közepette a meglepetés erejével hatott Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése a pálinkafőzés liberalizálásáról. A részletek ismerete nélkül még csak jósolható, hogy a javaslat az eddigi zsenge eredményeket is kockára teszi. A parlamentben is sokan felkapták a fejüket, sőt mulattak, s kérdezték: vajon kinek szól ez a gesztus? Az ügy valóban számos szakmai, financiális és egészségügyi kérdőjelet rajzol, s várható társadalmi következményei sem elhanyagolhatók.

Az előállítás technológiai azonossága miatt a pálinka és a párlat sem műszerrel, sem érzékszervileg nem különböztethető meg egymástól. Ezért a kétféle elnevezés igencsak zavaró lehet. A pálinka ugyanis néhány éve egy nehezen kialkudott követelményrendszerben nemzetközileg elismert, speciális elnevezés, melyet kizárólag hazánk számára garantáltak. A kevés hungarikum egyike alól mi magunk húzzuk ki a sámlit?

Megjósolható ugyanis, hogy a hamarosan gombamód szaporodó szeszfőzők tevékenysége és a ránk zúduló párlattenger minősége ellenőrizhetetlen lesz.

A zavarosban halászók könnyebben teríthetik kétes minőségű portékájukat. A házilag előállított, feltétlenül gyengébb minőségű párlat még inkább előretörhet egyes vendéglátóhelyeken, a bögrecsárdákról már nem is beszélve. A szeszes ital előállításának felszabadítása a két forrásból származó (szinte azonos) termék keveredését fogja eredményezni, megnő a veszélye annak, hogy a rossz minőségű főzetek valamiképpen bekerülnek a kereskedelmi forgalomba.

Nem is beszélve a döntés hatásáról a költségvetésre. Tudvalevő, hogy a büdzsé milliárdokat kasszíroz a jövedéki adókból. Mi lesz, ha bárki legálisan főzhet párlatot? Összegezve: az intézkedés merénylet a magyar pálinka mára kialakult jó híre ellen, s ami legalább ekkora baj, agitál az alkoholizmus mellett. Minden elemében az igénytelenség felé mutat.

Gerencsér Emil Budapest