Orbán „tisztában van vele, ami itthon elmegy, arra kint nincs fogadókészség. Ezért próbálkozik rendületlenül a kettős beszéddel.” „Ez működhetne is, de a fejlett információs technika révén a másodperc tört része alatt Washingtonban már tudomást szereznek arról, miket nyilatkoznak idehaza a politikusok” – olvasható a cikkben.

Úgy látszik azonban, hogy ez a fajta politika és kommunikáció nálunk még eredményesen működik. Kifelé gyorsan megy a hír, visszafelé elakad. Idehaza arról lehetett szónokolni, hogy a „reformok csak a pénzbehajtást szolgálják”, 2009 februárjában Londonban, a sajtónak nyilatkozva pedig a reformokat sürgetni. És Orbán Viktor nem jött zavarba a kérdésre, hogy akkor miért ellenezte és hiúsította meg az egészségügyi reformot, hanem kijelentette: nem azzal kellett volna kezdeni, hanem ahogy ő tenné: az államigazgatáséval. Elhallgatta, hogy 2006-ban az erre vonatkozó törvényjavaslatot leszavazták a parlamentben. (Nyilván tudta, hogy három év távlatából Londonban erre már nem emlékezhetnek, tehát hazudott.) Viszont idehaza a nagyközönség erről nem kapott megfelelő tájékoztatást, azaz nem ment át a köztudatba.

A Fidesz választási kampányt építhetett arra, hogy kinyilatkoztatták: „Gyurcsány Ferenc és pénzügyminisztere a 2006-os választások előtt eltitkolták az államháztartási adatokat.” Hangsúlyozták rendszeresen azután is, hogy jogerős bírósági ítélet mondta ki ennek ellenkezőjét, azt, hogy Gyurcsányék nem titkoltak el semmit.

Idehaza ki lehetett jelenteni, hogy „Romokban hever az ország”, akkor, amikor felépült 700 km autópálya, három Dunahíd, város- és faluközpontok, utak újultak meg, iskolák, óvodák sokasága épült stb.

A magyar kormány puccsot hajt végre a parlament és saját népe ellen, mondta Orbán Viktor a szlovákiai Losoncon 2008 februárjában – az ún. Déli áramlat-szerződés megkötésének híre hallatán. Most, hogy pártja van kormányon, támogatja a Magyarországon áthaladó orosz gázvezeték tervét.

Sok példát lehetne még említeni.

A „kettős beszéd” és a blöffölés nem új dolog a Fidesz kommunikációjában, mely a kezdetektől arra épül, hogy – a felmérések szerint – a lakosság többsége tájékozatlan az államügyekben és általában a politikában, könnyen félrevezethető. Sajnos az utóbbi években számos drámai esemény volt Magyarországon, ami „ennek a radikális, kettős beszédnek” volt a következménye.

Olyan országban élünk, ahol meg lehet ezt tenni, és mint az ábra mutatja, még választásokat is lehet vele nyerni.

Almási József Tatabánya