A szöveg hideg szenvtelenséggel vette sorba a költségvetés születését és végrehajtását megelőző, illetve kísérő kényszereket, és nyugtázta (nevek nélkül természetesen), hogy a Gyurcsány-kormány által kialkudott IMF/uniós hitelcsomag, valamint a Bajnai-kormány kiadáscsökkentő intézkedései „jelentősek” voltak, s hogy nélkülük nem lett volna lehetséges a gazdasági-pénzügyi rendszer (benne a forint) stabilizálása, vagy épp a költségvetés finanszírozása. Még az „Út a munkához” programról is talált a törvényjavaslat elismerő szavakat!

Olvasván mindezt, Szekeres Imre, az MSZP gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője, elfojtva egy kaján mosolyt „igazságbeszédet” emlegetett, korrektségről és szakszerűségről szólt. Boldvai László MSZP-s képviselő pedig úgy találta, hogy „hosszú hónapok után” ez az első olyan előterjesztés, ami „magas színvonalú szakmai előkészítés” után került a képviselők elé.

Gyanítom, kevesen tudják, hogy a szóban forgó előterjesztés szövege – hogy milyen hányadában, meg nem mondom, de a gerincet tekintve vitathatatlanul – még a Bajnai-kormány apparátusában készült, minthogy a költségvetési fejezetek gazdáinak már tavaszelőn, még jóval a választások előtt el kellett készíteniük a maguk „zárszámadását”. Ilyenformán az Orbán-kormány, illetve Matolcsy minisztériuma „megörökölte” a zárszámadást. Aztán homokszem került a gépezetbe. A Bajnai-kormány szakapparátusa, mint tudni, kicserélődött.

Lehetséges, hogy az új emberek, akik éppen csak ismerkedni kezdtek hivatalukkal, nem vették maguknak a fáradságot, hogy átfésüljék és legalább minősítésében, hangulatában módosítsák a 166 oldalas szöveget? Talán el se olvasták? Nagyon is lehetséges. Emellett egyetlen érvet tudok felhozni: a fideszes képviselők meghökkenését, mely, gyanítom, nem volt kisebb, mint a szocialistáké. Az elmúlt hónapok verbális fegyverropogása után tudniillik minden egyebet elvárhattak kormányuktól, csak azt nem, hogy egy „romokban heverő ország” képe helyett a beterjesztett zárszámadási törvényjavaslat legitimálja a Gyurcsány, de főként a Bajnai-kormány lépéseit.

Mit mond ilyenkor kínjában egy fideszes képviselő? Azt, amit Kovács Zoltán: hogy a zárszámadás „elfogadhatatlan”, ám ő azt részben az uniós kötelezettségek, részben az ország iránt érzett felelősségétől vezettetve – megszavazza. Ehhez némi szófejtés igényeltetik. Ugyanis a Fidesz-frakcióban a szöveg láttán némi lázongás tört ki, a vezérkar izgatott tanácskozásba kezdett, megelőzendő a törvényjavaslat leszavazását. Volt oka rá. Tudta ugyanis –vagy ha nem tudta, ellenzékből „megsúgták” –, hogy ha a törvényjavaslat elbukik, akkor nyitva marad az egész 2009-es költségvetés ügye, és az európai unió erre hivatkozva megtagadja az előző évről esedékes támogatások kifizetését. Marad tehát az egyetlen értelmes választás: „duzzogni” (Kovács képviselő), de megszavazni.