Az Álom Sziget beruházás mögött álló legfontosabb partnerek az MKB Bank és a Plaza Centers Csoport, mely az elmúlt 15 évben eurómilliárdokat fektetett be bevásárlóközpontok építésébe és üzemeltetésébe Magyarországon.

Az Álom Sziget projekt Sukoróval történő összehasonlítása igaztalan. Az Álom Sziget esetében komoly, egyedülálló koncepcióval rendelkező projektről beszélhetünk. A Hadrianus-telek MNV Zrt. által történő visszavásárlására vonatkozó információ nem pontos: az írásban megnevezett összeg áfával értendő (hozzávetőleg 856 millió Ft + áfa). Az Álom Sziget kötelezettségként a telket az MNV Zrt.-től visszabérelte. Az Álom Sziget által fizetendő éves bérleti díj több mint 80 millió Ft, tehát az állam a vételárat hozzávetőleg 10 év alatt visszakapja. A cikkben olvasottakkal ellentétben az Álom Sziget kötelezettsége, hogy a föld alatt nyugvó romok feltárásában és helyreállításában részt vegyen, és hogy a telken múzeumot építsen a régészeti leletek tárolására, bemutatására.

Az Álom Sziget projekt teljes beruházási értéke több mint 1,5 milliárd euró, mely a magyar gazdaságot segíti majd. Turisták milliói érkeznek, és a fejlesztés önmagában is több ezer munkahelyet teremt mind az építkezés, mind az üzemeltetés során.

A Hajógyári-sziget Vagyonkezelő többségi tulajdonjoga transzparens és legális pályázati eljárás során került átruházásra. A tendernek két fordulója volt. Az első körben az ÁPV Zrt. által megállapított magas minimumár miatt nem volt résztvevő. A második körben a jelenlegi fejlesztő volt az egyetlen pályázó, ha a tender olyan fantasztikus üzleti lehetőség lett volna, akkor hogyan lehetséges, hogy nem volt senki, aki többet ajánlott volna a vállalatért? Miként lehetséges, hogy hatévi folyamatos erőfeszítés és jelentős beruházott összeg ellenére a projektet még mindig nem lehet megvalósítani?

2007-től kezdődően a Hajógyár nagyobbik részén régészeti feltárások zajlanak, melyek befejezési időpontja még nem prognosztizálható. Eközben nyílt, átlátható és hivatalos koncessziós kaszinó tenderfelhívást tett közzé a Pénzügyminisztérium. A pályázó részletes és visszavonhatatlanul kötelező erejű, több ezer oldalból álló pályázati anyagot nyújtott be a hatósághoz.

A koncessziós pályázat eredménye nyilvánosan kihirdetésre került. Az Álom Sziget projekt jogot nyert, hogy szerződést köthessen a minisztériummal.

A sziget területének csak egy kis része tartozik az Álom Szigethez. Ez mindig ipari terület volt. A sziget területének hetvenöt százaléka közpark. Az északi szigetcsúcsot, mely a ritka madárfajok védelmet érdemlő költési és telelési területe, a projekt nem érinti. A közöttük levő távolság több mint két kilométer. A beruházó a fővárosi önkormányzattal, illetve az óbuda-békásmegyeri önkormányzattal közösen aláírt ,,Háromoldalú megállapodásban’’ vállalta a közpark minőségének javítását, illetve azt, hogy a főváros szigeti zöld területét a lakosság számára a szabadidő minőségi eltöltését szolgáló parkká alakítja.

A civil szervezetek kérésére az Oro Zrt. 2006-ban környezeti hatástanulmányt készített a beruházásról, melynek eredménye alátámasztja, hogy a beruházás nem gyakorol negatív hatást a környezetre. Ezt szakhatóságok is megerősítették.

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelet jogerős környezetvédelmi határozata is kibocsátásra került. Cégünk értelemszerűen a hatóság rendelkezéseit követve teszi meg lépéseit.

A közlekedési kérdéseket elmélyülten tanulmányozták mind a szakmérnökök, mind a hatóságok. A beruházó vállalta, hogy jelentős fejlesztéseket hajt végre, melyek között hidak, utak, csomópontok építése is szerepel. A ,,Háromoldalú megállapodás’’ szintén elrendeli, hogy a vállalat számos infrastrukturális beruházást valósítson meg, ezek értéke körülbelül 15 milliárd Ft.

Végezetül szeretnénk leszögezni: sajnálatosnak tartjuk, hogy ezekben a nehéz időkben egy ilyen jelentőségű és nagyságrendű projekt megkérdőjelezhető és politikai játszmák szintjére degradálható.

Sammy S. Smucha ügyvezető

Megtisztelő, hogy szerény írásomra személyesen (?) reagál a befektetőcsoport vezetője. Ugyanakkor ezúton is szeretném leszögezni: cikkem nem neki és nem is a mögötte álló üzleti köröknek szólt. A kérdést, amit a cikk felvetett – hogy ti. látnak-e lényegi különbséget természetvédelmi, államigazgatási és egyéb szempontokból a sukorói és az óbudai projektek között –, alapvetően a döntéshozóknak, illetve az olvasóknak címeztem.

Az ön írására csak annyit reagálnék: az öszszes gazdasági és egyéb előny, amit az Álom Sziget beruházástól remélnek, megvalósulna akkor is, ha a létesítményegyüttes nem a főváros egyik (ökológiai és közösségi szempontból) legértékesebb megmaradt zöld területén épülne fel. A hátrányai viszont ebben az esetben sokkal kisebbek lennének.

Hargitai Miklós