Az ország földtani infrastruktúrájának tárgyi anyagával (adattári, könyvtári, múzeumi gyűjtemények), ismeretével, kezelésének szakértelmével rendelkező intézményt és kutatógárdáját a szétdarabolás, a működési feltételeket nem biztosító átszervezés, a működés infrastruktúrájának alapját képező, 110 évvel ezelőtt erre a célra épült székház más célú hasznosítása fenyegeti.

A MÁFI a rendszerváltást követően létszámában, kutatási tevékenységében alapvetően megújult, konszolidálódott, és az évek során egyenrangú, a korszerű követelményeknek megfelelő partnerévé vált az európai társintézményeknek. Magyarország európai uniós csatlakozását megelőzően (2002-ben) teljes jogú tagja lett az EuroGeoSurveys szervezetnek. Hiteles laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztott, az ország egész területére és mélybeli szerkezetére kiterjedő környezetföldtani, vízföldtani, agrogeológiai, továbbá nyersanyag-, alap- és alkalmazott kutatások, sikeresen teljesített hazai és nemzetközi pályázatok, nemzetközi jelentőségű tudományos eredmények jellemzik az Intézet működését.

A Magyar Állami Földtani Intézet székháza Lechner Ödön tervei szerint, Hauszmann Sándor irányításával készült el 1898–1899-ben. Felavatásán I. Ferenc József személyesen is részt vett. Az épület nem készülhetett volna el a tudományok ismert mecénása, Semsey Andor földbirtokos adománya nélkül, amelyhez a főváros és a kormány is hozzátette a magáét. Semsey Andor érdeklődése a természettudományokra, elsősorban az ásványtanra és a földtanra irányult. Jelentős összegekkel támogatta a földtani intézet ásvány-, kőzet- és őslénytani gyűjteményeinek, könyvtárának gazdagítását. Az intézet rendeltetését, a földtani tudományok művelését tükrözi maga az épület is, nemcsak külalakjában, hanem minden belső részletében is. Ez a speciálisan a földtani intézet működési igényei szerint kialakított szecessziós épület műemléki védelem alatt áll, s annak esetleges átalakítása más célokra nemcsak lehetetlen és gazdaságtalan, de jogi akadályokba is ütközik.

Az ENSZ A Föld Bolygó Nemzetközi Éve (2008) programjaival a Föld egyre szűkülő ivóvíz-, nyersanyag-, energiahordozóés termőföldkészleteire, az ezekkel való ésszerű gazdálkodás fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy ezekkel a természeti kincsekkel való fenntartható gazdálkodás letéteményesei az évszázados tapasztalatokkal és a földtani infrastruktúra ismeretével rendelkező földtudományi intézmények. Ezeket az intézményeket stratégiai jelentőségük, ágazatközi szakmai tevékenységük miatt egyáltalán nem célszerű egy olyan szűk profi lú intézmény alá rendelni, mint a Magyar Bányászati Hivatal. Egy ilyen lépés veszélyeztetné az intézmény független szakértői státusát olyan kérdésekben, mint az ország ivóvizének 95 százalékát biztosító felszín alatti vizek feltárása és hasznosítása vagy a környezet védelme.

Európa országaiban évek óta nagy erőket mozgósítanak a nemzeti földtani szolgálatok megerősítésére, működésük biztosítására, felismerve tevékenységük stratégiai jelentőségét. Meggyőződésünk, hogy Magyarország egyetlen, a földtani természeti értékekkel való gazdálkodás kérdéskörét komplexen kezelni tudó állami intézményének, a Magyar Állami Földtani Intézetnek a működését lényegesen korlátozó vagy lehetetlenné tevő intézkedések szöges ellentétben állnak az ország stratégiai, nemzetgazdasági és nemzeti érdekeivel. A tudományokhoz kapcsolódó döntéseket, amelyeknek jelentős befolyásuk van Magyarország jövőjére, nem szabad elsietni. Szükség van új koncepcióra, amelyet mielőbb, a legjobb hazai és nemzetközi szakértők bevonásával kell kidolgozni.

Prof. dr. Gaál Gábor 1991–1996 között a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) igazgatója

Dr. Brezsnyánszky Károly 1996–2006 között a MÁFI igazgatója