Most ismét előkerült, újranyitnak kispostákat. Mennyit?

Postásgyerek vagyok, szüleim 1949-től a 70-es évekig hivatalvezetők voltak az 500-600 fős falu postáján. A posta természetesen a lakásunkban volt, így láttam, hogy sok csomag, levél, képeslap, dísztávirat ment és érkezett, jöttek az újságok, kezelték a takarékbetéteket és a dugós telefont.

Tíz éve ismét itt élek, a falu megöregedett, a világ megváltozott, nem küldenek csomagot, levelet, képeslapot, a megyei lapot hajnalban a megbízott kihordja. Hat éve működik a mobil posta, minden szolgáltatást házhoz visz, tökéletes pontossággal, megbízhatóan. A forgalom döntő része nyugdíjkifizetés és sárgacsekk-befizetés, ma ez mindenkinek autóval házhoz jön.

Holnaptól talán ismét a kézbesítő veszi a nyakába a néhány millióval kibélelt táskát, és járja a falut. A sok öreg beteg, esetenként járóképtelen ember pedig havonta háromszor-négyszer elmegy a kis pénzével és sárga csekkjével a postára, ha el bír menni. A Magyar Posta ma gyors és pontos, a délben feladott (mobil posta) levél, csomag másnap délelőtt az ország másik végén, a címzettnél van, de nagyon drága. Tovább drágítani valószínűleg nem lehet, lehet viszont az adófizetők pénzéből értelmetlen, rossz ígéreteket teljesíteni. A kistelepülések presztízséről meg az úgynevezett társadalmi igényről hadd ne mondjak véleményt, közhelyek pufogtatásában biztosan világrekorderek vagyunk.

Dr. Fekete Lajos Csörnyeföld