Ilyen viszont Lechner Ödön szecessziós gyönyörűsége, a Stefánia úton álló Magyar Állami Földtani Intézet, amelynek még a szobáit is eredeti földtani ábrázolások díszítik. Az akkor 29 éve működő intézmény otthonául 111 éve emelték a ma is kiváló állapotú épületet, amely természetesen védett, ám mindez mit sem számít a hajdan jóval messzebb látó monarchiabeli politikusoknál nagyságrendekkel rövidebb távlatokban gondolkozó utódok számára.

Azok, akik a még kétségtelenül nagyobb ország földjének mélyét kutató tudósok és az ő ismereteiket felhasználó ipar számára létrehozták ezt a kétemeletes házat, minden bizonnyal legkevesebb évtizedekben gondolkoztak. Az átszervezésekkel saját fontosságukat igazolni akaró utódok legfeljebb években. Mert az az államtitkár, aki azon spekulál, hogyan lehetne a – más felhasználók számára rombolások nélkül nehezen átalakítható – épület eladásából néhány évig még fedezni az intézet működését, legalábbis nem tudja, mit beszél.

Ez a békaperspektíva sajnos pártfüggetlen, láttunk már az elmúlt években elkótyavetyélni fontos, nota bene, védett ingatlanokat a politikai paletta ellenkező oldaláról, emlékszünk kulturális, tudományos hagyományainkra rá se hederítő nyilatkozatokra, döntésekre az előző kormány idejéből is. Ez azonban nem menti a mostani urakat, akik legyenek akár miniszterek, válaszra sem méltatják az intézet nemzetközi hírű vezetőjét.

Valószínűleg azt sem tudják, mit tett eddig, hogyan helyezte fel Magyarországot felfedezéseivel, leleteivel a paleontológia és az emberi evolúcióról szóló tudás térképére, mint ahogy azt sem tudják, miért fontos ma is, nem beszélve a jövőről, az a tevékenység, amit a földtani intézet szakemberei végeznek. Hogy a környezetünk és természeti erőforrásaink egyik meghatározó alapelemének kutatása ma is stratégiai jelentőségű. Hogy a most csupán egy költségvetési alfejezetté silányított intézet kutatásai környezetünk állapotromlásának megállításához is hozzájárulnak, ahogy az itteni eredmények a felszín alatti vizek védelmét és hasznosítását, a termálvizek kinyerési lehetőségeinek feltárását vagy a nagyberuházások megvalósításához szükséges geológiai ismeretek öszszegyűjtését és értékelését is segítik.

Várnám az alapszabálya és a törvény szerint is magát a hazai tudomány letéteményesének tekintő Magyar Tudományos Akadémia megszólalását. Mondjuk az elnökét, aki a magyar tudomány folyamatosan – hogy földtani hasonlattal éljek – erodálódó hadállásainak egyik fontos pillére érdekében lépne fel. Még akkor is, ha ez az intézet nem tartozik az Akadémia alá, s ha történetesen olyan párt kormányának egyik döntését kellene kritizálnia, amelynek korábban képviselője volt.