Ez az eset messze túlmutat egy egyetemi hallgató és a portugáltanár-képzés ügyén. Rámutat a mai magyar bürokrácia egyik típusos esetére.

Hadd mutassam be, hogy ennek nem kellene így lennie, mégpedig egy svájci példán. Ismeretes, hogy az alpesi országnak négy hivatalos nyelve van: a német, francia, olasz és a rétoromán. De állami nyelvvizsga nem létezik, nincsen „Rigó utca”. A svájciak mégis olyan hírben állnak, hogy a nyugat-európai átlaghoz mérve igenis nyelvtudók, különösen értelmiségi körökben. Persze minden középiskolában oktatnak idegen nyelveket, és működik számos magánnyelviskola is. Azon túl a legtöbb fiatal eltölt hosszabb időt azon a nyelvterületen, amelynek a nyelvét tökéletesen meg akarja tanulni. A külföldi tartózkodás nem pénz kérdése. El lehet menni baby-sitternek, háztartási alkalmazottnak, házi ápolónak, s ezért még fizetést is lehet kapni.

1956–1996 között orvosként dolgoztam Svájcban, mégpedig a hierarchia csaknem minden fokozatán (segédorvostól kórházigazgatóig). Magyar lévén nekem mind a négy helyi nyelv eredetileg idegen volt, de – a rétoromán kivételével – munka közben megtanulam őket. 1962-ben letettem Bernben a szövetségi orvosi államvizsgát – 8 évvel a budapesti után. Sem a kórházakban, sem az egyetemen nem kértek nyelvvizsgát – csak nyelvtudást. Ennek megléte vagy hiánya egy egyszerű beszélgetésben – a kórházi főorvossal, illetve a dékánnal – derült ki. Persze nyelvpótlékot sem adtak.

Svájcban nem szokás túlkomplikálni a dolgokat. Nem teszi ezt még az adóhivatal sem.

Ezért azt javaslom – 1996 óta folyamatosan –, hogy szüntessék meg a „Rigó utcát”, és azt a mentalitást, amely szerint a papír többet számít, mint a tényleges tudás.

Zsanettnek pedig azt tanácsolom, hogy menjen ki Portugáliába, vállaljon ott egy egyszerű munkát, és szerezze meg munka mellett a kívánt diplomát. Uniós polgárként ezt ma már megteheti. Biztos vagyok benne, hogy kevesebb baja lesz a portugál bürokráciával, mint a magyarral. (Hogy hazajön-e mindezek után, azt persze nem tudom.)

Dr. Pintér Emil orvos, Budapest, magyar-svájci kettős állampolgár