Vizsgázni nem lehet –de kötelező!

Olvasom (Teljesíthetetlen felvételi követelmény, augusztus 4.), hogy egy hölgyet azért nem vettek fel az ELTE olasztanár–portugáltanár mesterszakára, mert nem volt meg az előírt felsőfokú portugál nyelvvizsgája. Ilyen nyelvvizsgát azonban Magyarországon nem lehet letenni.

Ez az eset messze túlmutat egy egyetemi hallgató és a portugáltanár-képzés ügyén. Rámutat a mai magyar bürokrácia egyik típusos esetére.

Hadd mutassam be, hogy ennek nem kellene így lennie, mégpedig egy svájci példán. Ismeretes, hogy az alpesi országnak négy hivatalos nyelve van: a német, francia, olasz és a rétoromán. De állami nyelvvizsga nem létezik, nincsen „Rigó utca”. A svájciak mégis olyan hírben állnak, hogy a nyugat-európai átlaghoz mérve igenis nyelvtudók, különösen értelmiségi körökben. Persze minden középiskolában oktatnak idegen nyelveket, és működik számos magánnyelviskola is. Azon túl a legtöbb fiatal eltölt hosszabb időt azon a nyelvterületen, amelynek a nyelvét tökéletesen meg akarja tanulni. A külföldi tartózkodás nem pénz kérdése. El lehet menni baby-sitternek, háztartási alkalmazottnak, házi ápolónak, s ezért még fizetést is lehet kapni.

1956–1996 között orvosként dolgoztam Svájcban, mégpedig a hierarchia csaknem minden fokozatán (segédorvostól kórházigazgatóig). Magyar lévén nekem mind a négy helyi nyelv eredetileg idegen volt, de – a rétoromán kivételével – munka közben megtanulam őket. 1962-ben letettem Bernben a szövetségi orvosi államvizsgát – 8 évvel a budapesti után. Sem a kórházakban, sem az egyetemen nem kértek nyelvvizsgát – csak nyelvtudást. Ennek megléte vagy hiánya egy egyszerű beszélgetésben – a kórházi főorvossal, illetve a dékánnal – derült ki. Persze nyelvpótlékot sem adtak.

Svájcban nem szokás túlkomplikálni a dolgokat. Nem teszi ezt még az adóhivatal sem.

Ezért azt javaslom – 1996 óta folyamatosan –, hogy szüntessék meg a „Rigó utcát”, és azt a mentalitást, amely szerint a papír többet számít, mint a tényleges tudás.

Zsanettnek pedig azt tanácsolom, hogy menjen ki Portugáliába, vállaljon ott egy egyszerű munkát, és szerezze meg munka mellett a kívánt diplomát. Uniós polgárként ezt ma már megteheti. Biztos vagyok benne, hogy kevesebb baja lesz a portugál bürokráciával, mint a magyarral. (Hogy hazajön-e mindezek után, azt persze nem tudom.)

Dr. Pintér Emil orvos, Budapest, magyar-svájci kettős állampolgár

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.