Hát ez már önmagában is baj lenne! Új posztjához teljesen méltatlan, hogy ő is beáll a dilettáns alkotmánybarkácsolók kórusába, fittyet hányva arra, hogy semmilyen ez irányú képzettsége és tapasztalata nincsen.

Ennél is sokkal rosszabb azonban, amit a saját alkotmányelképzeléséről mondott: „Fontos a dicső múlt deklarálása.” „Javasolni fogom, hogy az alaptörvény előszava tartalmazza a kereszténységre történő utalást, s a Szent Koronát.”

A magyarság „dicső múltjáról” azok szoktak locsogni, akik a történelmet nem a múltat feltáró tudományként, hanem a napi politika eszközeként kezelik.

A kereszténységre történő utalás egyrészt mélységesen sérti mindazokat, akik nem keresztények, nemcsak az ateistákat, akik nem hisznek az úgynevezett istenben, hanem a nem keresztény vallásúakat is (beleértve az önmagukat keresztyénnek nevezőket).

Ezzel durván ellentmond annak, amit az új államfő néhány mondattal előbb mondott: minden erejével azon lesz, hogy a lehető legszélesebb körű nemzeti egyetértésen nyugvó, s a nép érdekét és akaratát tükröző törvények és alaptörvények szülessenek.

Ha Schmitt úr nem látja e két mondata között a kiáltó ellentmondást, akkor nem tudom őt a posztjának megfelelő intellektusúnak tartani.

Másrészt a kereszténységre történő utalás inkonzisztenssé, belsőleg ellentmondásossá tenné az alkotmányt. Az alkotmánynak ugyanis tartalmaznia kell a lelkiismereti és vallásszabadság deklarálását. Enélkül nem tekinthető sem demokratikus, sem polgári, sem korszerű alkotmánynak. Akkor pedig nem tartalmazhat semmilyen olyan utalást, amely ezt a lelkiismereti és vallásszabadságot sérti, például a vallásosság vagy a vallások egyike alapértékként deklárálását a bevezetőben.

Ami a katolikus terminológia szerint szentnek titulált királyi koronára hivatkozást illeti, az egészen megdöbbentő egy köztársasági államfő szájából. Schmitt úrnak el kéne döntenie, hogy ő egy köztársaságnak kíván-e az államfője lenni, vagy valamilyen más államformának, egy múltba révedő, elavult, feudális államformának. A királyi koronának semmi keresnivalója egy köztársaság alkotmányában. Már az is durva hiba volt, hogy annak idején a hagyományos köztársasági címer (más néven Kossuth-címer) helyett a koronás címert fogadta el a rendszerváltó Országgyűlés. A királyi korona emlegetése az alkotmány bevezetőjében komolytalanná tenné az alkotmánynak azt a fontos kitételét, hogy „Magyarország köztársaság” vagy „Magyaroszág államformája a köztársaság”. (Remélem, ezt azért mégse akarják kihagyni a dilettáns barkácsolók a készülő új alkotmányból.)

Válas György Budapest