Azt azonban ő is jól tudja, hogy ez a megalapozatlan – a jelen gazdasági körülményei között további pénzügyi feszültséget okozó – döntés az októberi önkormányzati választásokat hogyan befolyásolja.

Köztudott, hogy a járulékbefizetések az elmúlt években a nyugdíj finanszírozásának mintegy 80 százalékát fedezték, a hiányt a központi költségvetés pótolta. Nyilvánvaló, hogy a kormány új elképzelése növeli a költségvetés kiadását. Félő, hogy nemcsak a szakpolitikus, hanem a kormány sem tudja, hogy várhatóan milyen költségvetési kiadásnövekedést eredményez a „mézesmadzag” bejelentés. Egy ilyen lépést csak részletes hatástanulmány elkészítése után célszerű bevezetni, mert ennek hiánya veszélyezteti a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyát, a nyugdíjrendszer stabilitását. Az előző kormányzati ciklusban a nyugdíjreformot előkészítő szakmai munkacsoportban megtapasztaltam, hogy a kormányzati döntések előtt részletesen elemeztük a kabinet várható döntéseit, azt, hogy annak megvalósítása milyen hatással van a Nyugdíjbiztosítási Alapra, a központi költségvetésre. Az előző kormány nyugdíjrendszert érintő döntéseinek hatására a nyugdíjbiztosítási alap stabilabb lett, ezt a stabilitást veszélyezteti a korhatártól függetlenül csak a szolgálati idő alapján meghatározott nyugdíjba vonulás.

A jelenlegi nyugdíjrendszerben a nyugdíjba vonulást a korhatár és a szolgálati idő együttes mérlegelése alapján lehet megállapítani. Ez azt jelenti, hogy az Orbán-kormány felrúgja a jelenlegi nyugdíjrendszert úgy, hogy az új rendszer elemeit nem körvonalazza. Milyen nyugdíjrendszer lesz az, ahol csak a férfiakra vonatkozik nyugdíjba vonulás alkalmából a korhatár és a szolgálati idő, a nők pedig kivételes helyzetbe kerülnek? A nyugdíjreformot előkészítő munkacsoport tagjaként elemeztem az EU országainak rendszerét, ahol a korhatár is fontos tényező a nyugdíjba vonuláskor. Iván László kijelentette azt is, hogy a nyugdíjak reálértéke nem fog romlani, a kormány megállítja a romlást. A szakpolitikus figyelmét elkerülte az a tény, hogy a nyugdíjak reálértéke 2002-től jelentősen emelkedett.

Az sem mellékes, hogy az Európai Unió országainak többségében a nyugdíjak reálértéke emelkedik, az Orbán-kormány ugyanakkor csak a reálérték megőrzéséről beszél.

Dr. Takács Imre szakközgazda Hajdúszoboszló