A kormány megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a Magyarországi Román Ortodox Egyházat történelmi egyházzá nyilvánítsák – mondta bukaresti tárgyalásainak befejezése után Martonyi János külügyminiszter. A Népszabadság július 6-i számában megjelent kommentárja (Melyik felekezet számít történelminek?) helyesen állapítja meg, hogy nincs is ilyen státusz, és hogy történelmi egyháznak általában a katolikus, a református és az evangélikus egyházat, illetve a Mazsihiszt nevezik. Hiányolom, hogy ebben – a csupán szóhasználatban meglevő – kategóriában nem kapott helyet a kis létszámú, de több évszázados múltú, magyar alapítású unitárius egyház, amelynek Erdélyben vannak a gyökerei, és egyike azoknak a felekezeteknek, amelyek érdekében előbb a tordai, majd a marosvásárhelyi országgyűlés kimondta a vallásszabadságot. Semjén Zsolt az egyetlen magyar alapítású egyházat a történelmi kisegyház kategóriában kívánja bagatellizálni, együtt a baptista és ortodox (szerb, görög, orosz) egyházakkal. Ezen már csak azért is csodálkozom, mert a magyar történelem során számos, a jelenleginél sokkal több görögkeleti (ortodox) vallású állampolgára volt az országnak, mint ahány ma van.

A baptisták pedig, ha létszámukat tekintve nem is, de társadalmi súlyukat illetően az angolszász államokban, főleg az Egyesült Államokban a legtekintélyesebb egyházak közé tartoznak.

A szabad vallásgyakorlás elve megköveteli, hogy az állam ne tegyen különbséget a felekezetek között, ha azok követelményei nem sértik a rajtuk kívül állók jogait.

Dr. Del Medico Imre Budapest