Már nem szocialista munkaversenyre és osztályharcra buzdítanak, hanem nemzeti egységre, erkölcsös életvitelre, társadalmi összhangra, a zöld terület megóvására és persze mindenféle szabály tiszteletére. A városoknak megvan a maguk „civilizált polgárok tízparancsolata”. Néhány évvel ezelőtt a központi vezetés által kitalált „nyolc erényt” és a „nyolc vétket” függesztették ki mindenhová. A mostani vezetés kedvenc jelszava a „harmonikus társadalom”, ezért a legtöbb felirat harmonikus közösségépítésre, harmonikus közlekedésre, harmonikus termelésirányításra szólít fel. A kínaiak általában észre sem veszik őket, az interneten pedig gúny tárgyai („engem is beharmonizáltak!” – panaszkodnak azok, akiknek a hozzászólását törölték a moderátorok).

A lózungok mégsem hatástalanok: akik közöttük nőnek fel, azoknak természetes a jelszavak nyelvhasználata, az általuk sugallt optimista-nacionalista-fejlődéscentrikus világkép.

Nem csoda, hogy a magyar kormánynak tetszik az ötlet. A jelszótársadalom gyökerei persze a sztálinista-maoista rendszerből erednek, de mint a mai Kína példája mutatja, nem kell hozzá kemény diktatúra. Egy kis repressziót megér a társadalmi harmónia, a stabil közrend és a fejlődés. Nem?

Nyiri Pál Amszterdam