Az örökösödési illeték teljes eltörlése viszont egyértelműen a jövedelemben, a vagyonban dúskáló egyéneknek kedvez. Hasznos lett volna, ha ezen bejelentés előtt a kormány szakemberei szétnéznek a világban, és sok tapasztalatot gyűjtve hozzák meg az örökösödési illetékkel kapcsolatos döntésüket.

Most csupán Japánban az elmúlt évtizedekben érvényes örökösödési és ajándékozási adózásról kívánok szólni. A szigetországban ezen adórendszerrel azt kívánják elérni, hogy ne alakuljon ki a vagyon rendkívüli mértékű felhalmozódása. Ennek eredményeképpen Japánban a három generáción keresztül továbbadott vagyon lenullázódik. A japán adószakértők természetesen gondoltak azokra, akik minimális vagyont hagynak az örökösökre. Ezért kétmillió jen örökölt érték adókulcsa csupán 10 százalék, 500 millió jen örökölt értéknél pedig 75 százalék. Az adóköteles összeget a tartozásokkal és a temetkezési kiadásokkal csökkentve határozták meg a szigetországban. Így a több mint tíz örökösödési adósávban lehetővé válik az, hogy a nagyobb vagyoni értéket öröklők jelentősen több adót fizessenek. Ez a számottevő progresszivitás Japánban olyan gazdasági környezetet hozott létre, amely csak a munkát végzők számára előnyös. Morita Akio Made in Japán című könyvében rámutat arra, hogy „az elkobzással felérő örökösödési adók ugyanúgy lerombolták a valódi személyes vagyonokat, ahogyan a főnemességet eltörölték a háború után”. A neves szakember megfogalmazza, hogy az örökölt vagyon nem tart ki három nemzedéken át, csak ha a család dolgozik és hozzárak, mert olyan magas az örökösödési adó.

Az ajándékozási adózás igazságosabbá tette a rendszert. Ugyanis az elhunyt halála előtt hiába osztotta szét vagyonát az örökösödési adóteher csökkentése miatt, ajándékozás esetén is adót kellett fizetni, ami szintén jelentős progresszív rendszerben valósult meg. Így a szigetországban egyértelműen létrejött a munka társadalma, ahol nem „papolnak” a munka fontosságáról, hanem hatékony törvényekkel teremtik meg a munka becsületét.

Mindezek után nem mondom azt, hogy a japán adórendszert valósítsuk meg hazánkban, de azt állítom, hogy a vagyonok túlzott felhalmozódása ellen hatékonyabb lépésre lenne szükség. Az örökösödési illeték teljes eltörlése ugyanis azt eredményezi, hogy egy szűk réteg még a munka fogalmát is elfelejti. Ez a lépés és a 16 százalékos személyijövedelemadó-kulcs létrehozza a gazdagok Magyarországát, és ezek után már felesleges nemzeti együttműködésről beszélni.

A szerző szakközgazda, Hajdúszoboszló