Nézzük a tényeket: június 8-án a frissen kinevezett helyettes államtitkárnál már írásban kértem a probléma kezelését, aki ezután jogellenesen magához vonta az aláírási jogokat, de az ügyek továbbra sem indultak el. Kétségtelen tény: hetekkel később, június 21-én – miután nem történt semmi előrelépés – bizony szóvá tettem nyilvánosan is a leállást, hiszen jócskán benne voltunk már a június 1-jén kezdődött projektidőszakban. Márpedig a 7 milliárd forintot szétosztani hivatott NCA ún. előfinanszírozott rendszer, ami értelmezésemben azt jelenti, hogy a program kezdetén rendelkezésre kell álljon a megítélt támogatás. Néhány bürokrata szerint ez az értelmezés hibás: az előfinanszírozás pusztán azt jelenti, hogy majd valamikor lesz pénz, csak nem kell hozzá számlákkal és bizonylatokkal elszámolni.

A jegyzőkönyv tanúsága szerint az ominózus ülésen sem tudott a korábban tanácstag és szavazati jogát még megtartó (sic!) új helyettes államtitkár cáfolni, mégis arra tett javaslatot, hogy a tanács az ügyrendet nem betartva, jogellenesen, az egyebek napirendi pont előtt, új határozatként menesszen. Hiszen a jelen nem lévők csak az előre meghirdetett napirendet tudhatták, annak ismeretében döntöttek a távolmaradásról, sőt a napirend az ülés elején természetesen elfogadásra is került, így az ügyben véleményalkotási és -formálási joguk csorbult. A döntés annak ellenére született, hogy magam tettem javaslatot az e témával foglalkozó rendkívüli ülésre. Nincsenek illúzióim az eredményt illetően, de a szabályokat felrúgó eljárás tökéletesen negligálta a már fent említett normákat. Mindamellett sajátos jövőképet vetít előre, hogy az NCA honlapján az megjelenik, hogy az elnök ostobaságokat beszél, a nyilatkozata hamis, de maga a teljes jogú elnökként tett nyilatkozat valahogy nem került közzétételre…

Egy évvel korábban, az előző évi NCA költségvetési sort a korábbi ígéreteket be nem tartva változatlanul hagyó költségvetésterv kapcsán „a kormány ellehetetleníti a civil szektort” kitételt használtam egy sajtóközleményben, s ezt az akkori hatalom némán eltűrte.

A leváltó szavazást követően pár órán belül megindultak az ellenjegyzések, ami a szektor számára tulajdonképp üdvözlendő. Mégis az együttérző, felháborodott levelek azt sugallják: most csak egy NCA-vezetőt sodort el a jogállami normák semmibevétele, de ha ez szó nélkül marad, később a szektort érzékenyebben érintő hasonló döntések is ellenkezés nélkül meghozhatók.

Mindezek miatt a döntést megtámadom az NCA törvény által biztosított fórumokon. Teszem ezt attól a szándéktól mentesen, hogy pozícióm megtartására törekednék, miután tudom, hogy a kormányerőn belüli lobbik harcának köszönhető alku eredménye a kialakult helyzet.

Dr. Nagy Ádám, az NCA Tanács leváltásra váró elnöke