A Népszabadságban már többször esett szó az orvosi vények személyes adatainak országos adatbázisban történő összegyűjtéséről. Egy ilyen adatbázis működtetése az Európa Tanáccsal kötött emberi jogi egyezmények közül legalább kettőt súlyosan sért. Az Alkotmánybíróság tavaly márciusi határozata és a 2009. október elsején életbe lépett törvénymódosítás után – miszerint a társadalombiztosítás a nem támogatott gyógyszerek személyes adatait nem kezelheti – azt hihettük, hogy a probléma megoldódott. De nem.

Az AB határozata nagy érvágás volt az állami egészségügy számára, mivel az ártámogatás megváltozásának következtében már 14 300-féle nem támogatott receptköteles gyógyszer van forgalomban és csak 2300-féle támogatott. Így a személyes adatok korábban beáramló tömege minimum a harmadára-negyedére esne vissza. Érzékeny veszteség ez, mivel semmilyen gyógyszerszedési információ nem állna rendelkezésre a nőgyógyászati, urológiai, andrológiai, mentálhigiénés és pszichiátriai gyógyszerek fogyasztóiról, s vannak, akiknek éppen ezek az adatok lennének a legfontosabbak, és ezért bármi áron meg kívánják szerezni azokat. Mint általában: most sem érvényesülnek a törvényes előírások.

Egy 2004-es miniszteri rendelet szerint az OEP negyedévente továbbítja a beérkezett adatok másolatát a szaktárcához, az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézethez és az Egészségügyi Szakmódszertani Központhoz, ahonnan az adatok már ellenőrizhetetlenül áramlanak tovább. A nemzetbiztonsági szerveknek és a rendőrségnek is szinte korlátlan hozzáférése van az adatokhoz. Az adatok napi feldolgozása talán nem irányul egyes konkrét személyek betegségeinek megfigyelésére, de az adatok annyira részletesek, hogy még taj szám sem kell ahhoz, hogy egy adott személy adatait azonosíthassuk, elég találkozni vele egy rendelő közelében vagy egy gyógyszertárban ahhoz, hogy megtalálhatjuk őt az adatbázisban, és rendelkezésünkre álljon az életében elfogyasztott összes gyógyszer adata, valamenynyi gyógykezeléssel együtt, amiben részesült. A gyógyszerkészítő, -forgalmazó cégek számára aranybánya egy olyan adatbázis, amelyben nyomon követhető, melyik orvos hányszor, kinek és milyen betegségre írja fel a cég termékét, s mely páciensek a legjobb fogyasztók.

A társadalombiztosítás számára a törvény soha sem tette lehetővé, hogy a nem támogatott gyógyszerek személyes adatait kezelje. 1998-tól kezdve a mai napig mégis sokszor jogon kívüli eszközökkel, elsősorban törvényellenes finanszírozási szerződések aláírásának kikényszerítésével kötelezik a patikákat a nem támogatott gyógyszerek adatainak továbbítására. A gyógyszertári szoftvereket az OEP hitelesíti, és a mai napig nem engedélyezi azokat a szoftvereket, amelyek a továbbított adatok közül kihagynák a nem támogatott gyógyszerek rekordjait.

2009. október 1-jétől azonban a nem támogatott gyógyszerek vényére nem kerülhet rá sem a taj, sem a BNO kód. Kérdés, hogy milyen személyiségi jogi problémát okozhat még mindig egy ilyen vény? Az egyik probléma a vényen törvényellenesen szereplő azonosító szám, a vonalkód. Ezt az OEP arra használja, hogy a háziorvosok, szakorvosok havi jelentésével összekapcsolja, abban ugyanis szintén szerepelnek a vényazonosítók. Így bármely adott sorszámú recepthez meg tudja szerezni a hozzá tartozó orvosi ellátás adatait, a taj és BNO kódokat. Ráadásul a recept aljára nyomtatott ún. extra vonalkód, továbbra is tartalmazza a taj és a BNO kódokat. Vagyis ezek a kódok csak a vény felső részéről tűntek el. Az extra vonalkódban 11-féle adat található, ebből 9 személyes, és törvényellenesen kerül rá a vényre.

A háziorvosok és gyógyszerészek kedvelt internetes blogjából tudjuk, hogy több gyógyszerészt fenyegetett meg bírsággal az OEP ellenőre 2009 októbere óta, mert hiányzott a nem támogatott szerek adatai közül a BNO kód. Ez az információ abban az extra vonalkódban van benne, amelynek nyomtatását az AB-határozat után kiadott miniszteri rendelet írja elő. Az elveszni látszó adattömeg megszerzésére részben a háziorvosok és a szakorvosok havi teljesítményjelentése ad alkalmat. Egy törvénnyel ellentétes kormányrendelet kötelezi az orvosokat, a magánorvosok kivételével, a mai napig minden felírt gyógyszer vényadatának beküldésére.

Az adatok megszerzésére a másik lehetőség a rendelőintézetekben kezelt adatbázis megcsapolása. Egy budapesti székhelyű kft. ötven magyarországi gyógyszergyártó és kereskedelmi cég partnere, az adatvédelmi biztosi hivatalt felhasználva az intézményeket megtévesztve próbál meg egészségügyi adatokat szerezni. Egy program az ambuláns betegnaplóba beírt adatok másolatát rögzítené és továbbítaná a céghez rendszeresen (a kezelés helyével, idejével, a beutaló orvos nevével, az ellátás okával, az alkalmazott kezeléssel).

Az adatkezelés az adatvédelmi biztos hivatalának Országos Adatvédelmi Nyilvántartásába be van jelentve, annak jogcíméül az érintettek hozzájárulása van megjelölve. Természetesen a továbbiakban semmilyen beleegyezést nem kértek. A cég az adatok kezelőjének (a rendelőintézetnek) az engedélyét kéri, felmutatja a biztosi hivatal regisztrációs számát és ezzel a legális adatkezelés látszatát kelti. Az már cseppet sem érdekli, hogy személyes adata csak természetes személynek lehet, intézménynek nem. A biztosi hivatal figyelmét még decemberben felhívtam erre az anomáliára, s most, júniusban megjött az elutasítás azon az alapon, hogy a cég olyan nyilatkozatot tett, miszerint nem kíván személyes adatot kezelni...

Annak idején az első beadványomat a gyógyszeradatok ügyében az adatvédelmi biztoshoz 2005-ben küldtem el, s ebben azt kértem, hogy a – törvényellenesen összezsarolt különleges személyes adatok törlését a biztos úr rendelje el. Ehhez egyedül neki van joga. A beadványomat azóta már sokszor megismételtem. Eddig válasz nem érkezett.

Úgy tűnik, hogy a jogállam megszűnt Magyarországon, az alkotmányosságnak és a törvényességnek a látszatát sem kell már fenntartani.

A szerző matematikus