Ingerszegénység

Ha nem is megszállottan, de szeretem az augusztus 20-i tűzijátékot, így elvetendőnek tartom, hogy civil kezdeményezésre mondjunk le erről „az élményről az árvízkárosultak javára”. Az akció politikai fogadtatása pedig úgy populista, hogy közben éppen a népet hagyná ki a buliból.

Amikor a magyarok nagy többsége egész nyáron dolgozik, pár százezren munkát keresnek, és sajnos ennél többen „hivatali” pultjukat fényesítik, megszokott napi teendőik annyiban változnak, hogy nincs tanítás. De ugyanaz az utca, arcok és ingerek, minden áldott nap.

Mivel gazdagodik így az egyén és a család élete? Remény mindig van: „a könyv a legjobb barát” és „a láb kéznél van”, de azért a többség nem ennyire tudatos. Jó, ha összejön egy nyaralás a rokonoknál, mert a lakosság 80 százaléka az utóbbi egy évben nem volt sehol pihenni (GfK Hungária – Ipsos Nemzeti MédiaAnalízis; nol.hu, május 27.). Gyerekkoromban nem értettem, hogy unokatestvéreim családja miért augusztus 20-ára időzíti ritka pesti látogatásait, hogy félezer kilométeres autózásuk után együtt vonuljunk ki a Gellért-hegyhez, amikor a külvárosi családi házak garázsainak tetejéről – szülői felügyelet nélkül – sokkal izgalmasabb kilátás nyílt szülői felügyelet nélkül. Annyi világossá vált azóta, hogy az ország legnagyobb szabadtéri, ingyenes szórakoztató rendezvénye épp államalapításunk ünnepének napján van.

A Facebookon meghirdetett mozgalom célkitűzése nemes: segíteni kell az árvízi károk miatt kilátástalan helyzetbe jutott embereken. Ezért érdemes egy közösségi portálon „mozgalmat” indítani. De elindítói rossz eszközt választottak, valószínűleg azért, mert a hirtelen jött, felületesen átgondolt ötlettől nem is vártak sikert. Tizenkilencezer támogatóval a háta mögött a kezdeményező Dóczi-Tóth Eszter azt nyilatkozta, hogy akciójuk már most túlmutat a tűzijátékon. Ez persze nem igaz, egyrészt mennyiségi alapon sem, mert például 2008-ban 1,4 millióan nézték a helyszínről a tűzijátékot, másrészt nem szerencsés az eszmei értékek között sorrendet felállítani. Gondoljunk arra, hogy a milliós tömegben sok a szegénységben élő, magányos vagy más hátrány miatt szenvedő, s ha elvesszük ezt a mással nem pótolható közösségi alkalmat, velük szemben nem érzünk szolidaritást.

Bontson nagy borítékot a krízisalap, és legyenek megfontoltabbak a politikai pártok, de ne bántsák milliók szórakozását. Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető egyetért a kezdeményezéssel, írta a Facebookon. Érdekelne, hogy a 2006-os tragédiába fulladt augusztus 20. emléke dolgozik-e benne, vagy csak elfelejtette, hogy pártja miért szervez majálist az egyszerű, és nem az egyszerűen semmibe vehető embereknek. Üzenem azoknak, akik „cirkusz a népnek” legyintéssel intézik el a 20-i tűzijátékot: gondolják végig, hogy jót teszünk-e, ha az egyik elesettől elveszünk, hogy a másiknak adjunk, azaz az árvízkárosultak javára másoktól veszszük el az esélyt, hogy kiszakadjanak a szürke hétköznapokból. Ennyire nem lehetünk szegények!

Berta László újságíró

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.