Csantra kommunikáció
A napokban látott napvilágot a KSH jelentése a GDP-növekedésről, aminek kommentálására az immár kormányszóvivő Szijjártó Péternek minden tudását öszsze kellett szednie. Úgy tűnik, a váltás nehezére esik.
Elsöprő választási győzelmet aratott a Fidesz. A kétharmaddal szinte bármit megtehet. A tény, hogy a GDP-csökkenésből növekedésbe váltott, nemcsak a kormány, nemcsak az MSZP sikere, hanem az országé, a magyar nemzeté. Nem nagy siker, de manapság ezt is meg kell becsülni. A választási eredmények kihirdetése óta – megítélésem szerint – nem az ügyvivő kormány szóvivőjének szavait figyelik, hanem a leendőét. Amikor ilyen egyértelműen az ország tekintélyét helyreállító eredményről tudósít a média, akkor egy olyan reagálás, amit Szijjártó elkövetett, óriási baki. Nem állítom, hogy ez a csantra nyilatkozat a forint árfolyamára döntő hatást gyakorolt, nem állítom, hogy megrengette a befektetői bizalmat, csupán azt: egyes pénzügyi szakembereket, befektetőket elgondolkoztathat. Ez az öszszehangolt kommunikációs stratégia, ami a Fidesz és immár az új kormány elemzésen alapuló, matematikailag kidolgozott módszere, gyávaságra vall. Mert jellemtelenség az elejtett vadba belerúgni. Márpedig a Fidesz-kommunikáció a mai napig is erről szól, sőt a hozzá közeli média is ebben a hangnemben ír.
Tessék elképzelni az ilyen szervilis média reagálását. Mikor kezdik el pozitív érzések keltését? Korrekten. Amire valóban szüksége lenne az országnak. De kérdés az, hogy Szijjártó mikor érzékeli a valóságot és a felelősséget a puszta gyalázkodás, a lebecsülés helyett.
Csantrának nevezzük errefelé a kicsorbult kést is, amely már valójában nem vág. Mivel szeretném reálisan megítélni a dolgokat, azt remélem, a csantra dolgokat helyes irányban „élezik”. Mert a helyzet, Vona jóvoltából, élesedik. És csorba késsel éles ellen vívni nem célszerű.
Tősér István Miskolc