A kettős állampolgárságról szóló parlamenti vita a vártnál valamivel kisebb érdeklődésre talált a vajdasági magyarok körében. Sokan úgy vélik, és ennek meglehetősen durván hangot is adnak, hogy köszönik, de nem kérnek az újabb megaláztatásból, sem az afféle hipotézisekből, hogy faltörő kosként fogunk rárontani a szociális juttatásokra. Szavazni itt sem sokan szoktak, így az esetleges szavazati jog még kevésbé érdekli a délvidéki magyart. Az EU nemrégiben feloldotta a Szerbiával szembeni vízumkötelezettséget, így most már szerbiai állampolgárként is szabadon utazhatnak – életükben először Magyarországra is – azok a magyar nemzetiségű fiatalok is, akik eddig formai okokból nem kaphattak vízumot.

A jelek szerint a magyar állampolgárság már csak érzelmi kötődést fog sokunknak jelenteni, ami azért mégsem lebecsülendő. A magyarigazolványt is nagyon sokan kiváltották anélkül, hogy életükben legalább egyszer is használták volna.

Az újabban történelminek kikiáltott magyar nemzeti tanácsi választásokra való készülődés jellemzi most leginkább az itteni közhangulatot. A június hatodikai közvetlen választásokon mintegy százötvenezer, a névjegyzékre feliratkozott szerbiai magyar választhat az öt induló lista közül. A nemzeti tanácsok illetékessége főleg az oktatást, a művelődést és a tájékoztatást érinti, de ezeket a területeket nagyon, és ez igaz még annak ellenére is, hogy a kisebb vajdasági magyar pártok sohasem rejtették véka alá, hogy sokkal több döntéshozatali jogot követelnek, mint amennyire a törvény lehetőséget nyújt. Ezért is tűnik meglepőnek az a sárdobálás, amit a szélsőségesen radikális MRM (Magyar Remény Mozgalom), és a Demokrata Párt által felállított Humentis civil mozgalom és még három másik, szintén demokrata párti támogatást élvező civil mozgalom képviselői folytatnak a Vajdasági Magyar Szövetség tagjaiból és az oktatás, művelődés, tájékoztatás legjelesebb civil képviselőiből öszszeállított Magyar Összefogás listája ellen. Ez utóbbi listát erősíti három történelmi egyház vajdasági vezetője is, valamint két nemzetközi tekintélyű egyetemi tanár (ifj. dr. Korhecz Tamás és dr. Várady Tibor).

Sajnos ezt a történelmi és egyedülálló pillanatot – amikor végre szabadon meg tudnánk választani a térségünkben a saját kis parlamentünket – alaposan beárnyékolják a demokrata párt cselszövései. E párt a napokban ugyanis Szabadkán, a Városi Tanács a legutóbbi ülésén 28 közvállalati és közintézményi magyar nemzetiségű igazgató és felügyelőbizottsági elnök, illetve tag leváltását kezdeményezte. A magyarok tisztogatása újult erővel folytatódik, és ezt még inkább alátámasztja az egyesek által janicsárnak nevezett néhány demokrata színezetű ellenlista, amelyek egyedüli célja a Magyar Összefogás lista legyűrése, és kis magyar parlamentünk munkájának ellehetetlenítése.

A demokrata párt listavezetője pedig nem más, mint dr. Csengeri Attila, aki tartományi egészségügyi titkárként tavaly elutasította a vajdasági magyar gyermekrákosok részére felajánlott magyarországi gyógykezelést és pénzsegélyt.

A nagy érdeklődéssel kísért voksolásra rossz fényt vet az is, hogy amíg a választói névjegyzéket a VMSZ aktivistái állították össze házról-házra járva, addig a kézbesítési feladatokat és a szavazatszámláló bizottságok összeállítását már a demokrata párt végzi.

Nagy Kanász György Szabadka