Az MNB elnöke és az európai jog

Napjainkban élénk politikai vita zajlik az MNB elnökének esetleges elmozdításáról. Sokan és sok oldalról foglalkoztak már a témával e lap hasábjain is. Ezek az írások részletesen megvizsgálták, hogy milyen jogszabályi módosításokkal lehetne „megoldani” ezt a kérdést. A témának azonban van egy olyan aspektusa, amely eddig kevesebb figyelmet kapott.

Köztudott, hogy az uniós tagállamokban a jegybankok kormányzóit magas szintű jegybanki függetlenség védi. Az viszont már kevésbé ismert tény, hogy ezt a függetlenséget elsősorban nem tagállami jogszabályok biztosítják, hanem az Európai Unió alapszerződései. Az uniós jog által biztosított személyi függetlenség kizárja azt, hogy egy tagállami jegybankelnököt politikai okokból mozdítsanak el hivatali idejének lejárta előtt. Az uniós jog pedig elsőbbséget élvez a tagállami jogszabályokkal szemben. Egy esetleges felmentő döntést az érintett jegybankelnök egyrészt a saját tagállami bírósága előtt támadhat meg, másrészt joga van az Európai Bíróság előtt is pert indítani. Az Európai Bíróság ebben az eljárásban kimondhatja, hogy a felmentő döntés ellentétes az alapszerződéssel. Így megállapítható, hogy jelenleg nem képzelhető el olyan nemzeti jogi megoldás egy tagállami jegybank vezetőjének politikai okból történő felmentésére, amely nem bizonyulna ellentétesnek az uniós joggal és az Európai Központi Bank (EKB) permanens joggyakorlatával.

Persze el lehet játszani a gondolattal, hogy erre mégis történik kísérlet egy uniós országban. Amennyiben egy tagállami parlament módosítani kíván a jegybanktörvényen – például annak érdekében, hogy abba új felmentési okok kerüljenek –, arról ki kell kérni az EKB véleményét is. Az EKB véleménye természetesen nem kötelező a tagállami törvényhozásra, azonban annak esetleges figyelmen kívül hagyása súlyos jogi következményekkel járhat az adott országra nézve. Az Európai Bizottság adott esetben akár tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárást is indíthat az uniós joggal ellentétes jogszabályt alkotó tagállammal szemben. Ebben az eljárásban az Európai Bíróság megállapíthatja az uniós jog megsértését, és amennyiben a jogsértő helyzet belátható időn belül nem változik meg, akkor egy újabb eljárásban az elmarasztalt tagállamot akár általányösszeg vagy kényszerítő bírság megfizetésére is kötelezheti.

Magyarország uniós csatlakozása óta még nem volt példa arra, hogy az Európai Bíróság ilyen marasztaló ítéletet hozzon. Az egész ország érdeke az, hogy erre a jövőben se kerüljön sor.

Angyal Zoltán egyetemi docens, Miskolci Egyetem

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.