A vizsgálatok csoportokat kérdeznek, hívők-e vagy ateisták? Statisztikus alapon vonnak le megállapításokat. Kapnak százalékos adatokat, pl. 728 oxfordi diák 57,3 százaléka vallotta magát ateistának. A cikk szerint „Az ateista, vagy nem vallásos emberek szélesebb körű és alaposabb tanulmányozása mindenkinek a hasznára válhat.”

Vajon közelebb visznek minket a statisztika adatai ahhoz, hogy ebben a kérdésben állást foglaljunk? Közelebb lehet jutni az igazsághoz többségi véleménynyel, vagyis népszavazással? Merthogy ez itt a fő kérdés. Előfordulhat, hogy valamelyik párt, ne adj’ isten, népszavazást kezdeményez arról, hogy pl. legyen-e kereszt a tantermekben, legyen-e kötelező a hittanoktatás. Belekerüljön-e az alkotmányba, hogy Magyarország keresztény állam. Mint ahogy Irán iszlám állam.

Mikor Einstein publikálta a relativitás tanra vonatkozó tanulmányát, válaszul közlemény jelent meg, mely szerint ostobaság az egész, ezt tucatnyi tudós írta alá. Megkérdezték Einsteint, mit szól a sok tudós véleményéhez. Azt válaszolta: „Ha igazuk lenne, egy is elég lenne.” Enynyit a statisztikus többség véleményéről.

Dr. Várkonyi Tibor orvos-biológus