Azt írja semmit, mert a képviselőt védi a mentelmi joga. Tettenérés esetén igazoltathatják, felszólíthatják a törvénysértés megszüntetésére, de semmi mást. Szerintem tévednek.

Az 1990. évi LV törvény 3. § (1): A képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani, vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.

(2) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez. Az indítványt a képviselő tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni.

Na, most képzeljük el, hogy egy képviselőt tetten érnek betiltott egyenruha viselésén a parlamentben az alakuló ülésen, legott őrizetbe is veszik, majd az éppen arra sétáló legfőbb ügyész, mert miért ne lehetne jelen egy ilyen ünnepélyes alkalmon, be is nyújtja az indítványt a mentelmi jog felfüggesztésére. Egyébként az őrizetbe vétel 72 órás, tehát még sietnie sem kell a legfőbb ügyésznek. A többség napirendbe veszi íziben, és megszavazza a kétharmad a felfüggesztést, és kész. Ez persze szörnyű lenne, mert azért érezhető a demokrácia határainak súrolása, átlépése, mint ahogy az is szörnyű lenne, ha egy megválasztott képviselő szembemehetne tudatosan, provokálóan a magyar joggal.

Szóval lenne megoldás, akár csak az a bizonyos két pofon, amit annyit emlegettek, a kérdés az, hogy a nem túl vastag kétharmados többség birtokában, ennyi emberből könnyen lemorzsolódhatnak páran, nem akar-e békülékeny hangot megütni a renitenskedőkkel a majdani kormánypárt. Ábrahám Zoltán Székesfehérvár