Viszont ellenálltak a „nemzeti” kapitalizmus árvalányhajas, rasszista, xenofób, nacionalista-irredenta sodrának. Mérsékelni igyekezték a mucsai-vármegyei potentátok kiskirálykodását (legjobb jaik mindenképpen komolyan próbálkoztak megtörésükkel). Jól-rosszul, de képviselték a globalizmust, amihez illeszkedés nélkül behozhatatlanul lemaradunk.

Félreértés ne essék, ők a főbűnösök a politikai jobboldal felülkerekedésében és a szélsőjobboldal térhódításában. Ellenben azzal, hogy az LMP megtagadta a parlamenti választások második fordulójában az összefogást a szocikkal (a néppártiságot mímelő nagyburzsuj szocikkal, de nekünk ők jutottak), igencsak ártott a magyar demokráciának. Sőt ily módon a katasztrófakeltő versenyben első befutó lett. Mert a belátható jövőben a Fidesz–KDNP kétharmados győzelmével (köszönhetően az LMP önzésének) minden lényeges és kevésbé lényeges ügy országunkban a régi-új vezér, Orbán Viktor főkegyúri tetszésétől függ.

Eljött a nyájas diktatúra. Ám ha befullad, és mi, mindenféle demokraták, humanisták nem lendítjük el az ingát balra, vicsorgó lesz. Sőt amennyiben a következő négy évben nem érzi úgy a nép, hogy jobban él, és ugyanakkor mi nem kínálunk neki hihető kiutat, fél évszázad után visszadörömböli magát a nyilashatalom.

Gátlástalanul bűnbakoló, az erőszakban és az akarat mindenhatóságában hívő, erkölcs alatti új nemzedékekkel.

A tojásfejűek (steril, társadalomkonstruáló tudóspalánták, az LMP magvát alkotják) meg velünk együtt sorakoznak majd az Appelplatzon...

Az senkit ne tévesszen meg, ha számtannal kibűvészkedi, hogy az első fordulót követően hiába lép vissza az LMP.

Tudniillik meg se kellett volna alakulnia –legalábbis 2006 után. Ha akkor az MSZP – nevükben is – osztálypártokra válik szét (ezt akkoriban szorgalmaztam: Nevezzük annak, ami, Népszabadság, 2007. március 16.), talán nyílik esély egy alapvetően más forgatókönyvre.

Még nem késő. Szociális – a társadalom rétegződését lefedő – pártokat az MSZP konglomerátuma helyébe! Különben is összezsugorodott. Egy ilyen szerveződésben az LMP – minden utódképződményben megtermékenyítően –tényleg tehetne az élhető demokráciáért. Egyébként meg nem nehéz belátni, minden bizonnyal osztódni fog, vagy elerőtlenedik. Belső össze tartó erői gyengék. Amúgy is tehertétel rajta a piacellenessége.

Muszáj valamit kitalálnunk. Ha vesztenek a „nemzeti” oligarchák (ami irreális gazdasági ígérvényeiket tekintve felettébb valószínű), s ez bennünket felkészületlenül ér, tényleg beköszönt az extra Hungariam non est vita – fasiszta kivitelben.

Fekete György tanár