A folyamat kiinduló időpontja az, amikor a köztársasági elnök kijelöli a választás napját. Az említett törvény 10. paragrafusa szerint ezt követően már legkésőbb az ötödik napon közzé kell tenni az Országos Választási Bizottság internetes honlapján és a helyben szokásos módon a döntést arról, hogy melyik szavazókörben szavaznak majd igazolással! Vagyis a későbbi lépéseket lehet – és gondolom, a törvényhozók szerint kell – összhangba hozni azzal, hogy ebben a szavazókörben többször annyian szavaznak majd, mint a többiben. A törvény 23. paragrafusa szerint jóval ezután (legkésőbb a szavazás napja előtti 20. napon) választja meg a települési önkormányzat képviselő-testülete a szavazatszámláló bizottság három tagját és a szükséges számú póttagokat.

Sőt, a törvény 30. paragrafusa elő is írja, hogy az igazolással szavazás lebonyolítására kijelölt szavazatszámláló bizottságnak legalább hét tagja legyen, míg a többiben lehetnek csak öten is! Legalább hétfős tehát, de lehet akár harmincfős is, ezt a törvény nem tiltja. (Könnyű kiszámolni: ha a korábbi képviselő-választásoknál egy városba X szavazó jelentkezett át, és föltesszük, hogy most kétszer ennyien lesznek, akkor ehhez kell igazítani a létszámot.) A 62. paragrafus azt írja elő, hogy a szavazóhelyiségben a szavazás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges számú, de legalább két szavazófülkét kell kialakítani, és a szavazás céljára a szavazóhelyiségben két vagy több urnát kell felállítani. Tehát lehet akár harminc szavazófülke és harminc urna is a szavazóhelyiségben.

A szavazás lebonyolításához szükség van névjegyzékekre, ezek elkészítésének rendjét a törvény 153. paragrafusának felhatalmazása alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. Vagyis joga van arra, hogy előírja, az igazolással szavazók névjegyzékéből annyi példányt kell az illetékes szavazatszedő bizottság rendelkezésére bocsátani, amennyire szükség van ahhoz, hogy az abból az adatokat a ténylegesen szavazók névjegyzékére átvezető bizottsági tagok egymás között feloszthassák a munkát. Például az ábécé szerint úgy, hogy egyre-egyre ne jusson több 5-700 szavazó állampolgárnál. Ezeket a sorállás elleni intézkedéseket az Országos Választási Iroda, illetve a helyi választási irodák saját hatáskörben is megtehették volna. Sőt miután a rendelet nem írja elő, hogy a névjegyzéket milyen papírra kell nyomtatni, nyomtathatják etikettre is, amiről nem kell másolni, elég lehúzni és átragasztani a címkét a másik névjegyzékbe.

Hátravan még a szavazólap kiadásának kérdése a szavazás lebonyolításakor. Én nem találtam olyan paragrafust a törvényben, amely előírná, hogy egy szavazókörben csak egyetlen pecséttel szabad a szavazólapot átadás előtt lepecsételni, tehát szerintem lehetne belőle több is. De horribile dictu tegyük föl, hogy csak egy pecsét van. Azzal az egygyel is megoldható, hogy az öt-tíz névjegyzékkezelő szavazatszedő bizottsági tag által már elfogadott választók mindegyikét ugyanahhoz az asztalhoz irányítsák, ahol megkapják a szavazólapot, majd bemennek a harminc szavazófülke egyikébe, szavaznak, és végül bedobják a szavazólapot az egyik urnába.

Ha nagyon fél valaki attól, hogy bárki szavazólaphoz juthat anélkül, hogy fölkerülne a névjegyzékbe, az védekezhet ez ellen úgy, hogy zsetont ad a névjegyzékre felírt állampolgár kezébe, aki csak ennek átadása után kapja meg a szavazólapját.

A szerző informatikus