Az átalakítás mikéntjéről persze komoly viták várhatóak. Általános vélemény szerint szükség van egy erős középszintre, melynek szerepét a megyék tölthetnék be, de a hatáskörökről, mi több, még a megyehatárokról is vita van.

Hasonló a helyzet a régiók esetében is. Feltehetően a hatósági jogosítványok centralizációja okozza majd a legkisebb feszültséget. Komoly viták várhatóak viszont az egészségügyi ellátási felelősségről s az oktatás szervezéséről és irányításáról.

Formálódik az egyetértés arról, hogy túl nagyok a testületek, túl sok a képviselő. A Fidesz a képviselők számának megfelezését ígéri. Ezzel teljes mértékben egyet lehet érteni, de nem mindegy, hogy ez a szándék miképp valósul meg. Hiszen lehet olyan megoldás, ami csupán látszólag demokratikus, de gyorsan végrehajtható és megfelel a Fidesz rövid távú érdekeinek. Ilyen lenne, ha a tízezer főnél nagyobb településeken megszüntetnék a kompenzációs listát. Ezzel a nem győztes egyéni jelöltekre leadott szavazatok teljesen elvesznének. Így az ellenzék lényegében kiiktatható, hiszen egyéniben csak egyvalaki nyerhet. Lehetséges volna olyan megoldás is, hogy az egyéni jelöltek kétszer annyi választópolgárt képviseljenek, és emellett megmaradjon a kompenzációs lista, feleannyi mandátummal. Ez egy kicsit időigényesebb modell, hiszen ez esetben a jegyzőknek át kellene rajzolniuk a helyi választási térképeket. Létezik demokratikus és egyben gyors megoldás is: a választókerületek központi átrajzolása.

Nagyon rossz üzenet lenne a Fidesz részéről, ha a törvények módosításával iktatná ki az ellenzéket a helyi döntéshozatalból. Nagyon gyorsan beigazolódnának a Fidesz-ellenes vádak, ami már csak azért sem lenne „szerencsés”, mert szükségtelenül megnehezítené az egyébként elengedhetetlen, és fontos államreformot.

De nézzük a fővárost, melyről mára sajtóban is folyik a vita. A jelenlegi állapot valóban nem tartható fenn. Nincs szükség ennyi kerületre. Budán elég lenne három (északon, délen és középen). Pesten pedig a belső kerületeket lehetne összevonni. (Az ötödik kerület egy része szervesen a XIII. kerülethez tartozik, másik része viszont a VI. és a VII. kerülethez. Ahogy a nyolcadik és a kilencedik sem értelmezhető külön.) De vannak „természetes” kerülethatárok, amennyiben utakat, közlekedési útvonalakat lehet így tekinteni: pl. a Nagykörút vagy a Hungária körút. Természetesen újra kell szabályozni a hatásköröket is. Ahány kerület, annyi helyi adórendszer, szociális rendelet. Jól van ez így? Legyen továbbra is 23 város? Nem.

Azt javasoljuk a Fidesznek, hogy bátran csökkentse a kerületek számát, erősítse meg a fővárost, tegye tisztába a hatásköröket. Csökkentse a képviselők számát mindenhol – de demokratikus módon! Egyszerűsítse a megyei közgyűlési választási rendszert és a fővárosi közgyűlésit is: sima egylistás rendszert javaslunk. A hatósági ügyek intézését pedig telepítse, koncentrálja úgy, hogy a szakértelem, a finanszírozhatóság biztosítható legyen, s megszűnjenek az átfedések.

A szerző a Szabad Emberek Magyarországért (SZEMA) elnökségének tagja