A gazdasági fejlődésről és a munkahelyek számának növeléséről többen kifejtették alapvetően közgazdasági megközelítésű nézeteiket. Közös bennük, hogy a gazdasági növekedés beindulását és a munkahelyek számának növekedését a közgazdasági környezet megváltoztatásától remélik. Kitérnek a munkaerőre mint a növekedés egyik forrására, a szakképzés fontosságára, de egy szóval sem említik az őket foglalkoztató munkaadók minőségét, összetételét.

Messianisztikus várakozás járja át ezeket az írásokat: jön majd valaki, aki a megváltozott környezetben felemeli, beindítja a gazdaságot.

Vértes András írásában az újdonság az, hogy megjelöl néhány kitörési pontot, ahol be lehetne csatlakozni a világ, de legalábbis a környező országok gazdaságába.

Ehhez azonban a közgazdasági környezet megváltoztatása kevés. A becsatlakozni kívánó vállalkozás rögtön találkozik néhány igen fontos kérdéssel. Mitől jobb a te terméked, szolgáltatásod annál, amit eddig használtam? Milyen új értéket tudsz nekem adni, amitől az én termékem, szolgáltatásom, vállalkozásom értékesebb lesz? Ha ezekre nem érkezik meggyőző, kézzelfogható válasz, akkor a helyzet reménytelen.

Ezekre a kérdésekre csak azok tudnak válaszolni, akik saját bemutatható szellemi termékekkel rendelkeznek, s ezek testet öltenek az előállított termékben, szellemi hátteret adnak a szolgáltatáshoz. Ígéreteket, hogy majd más szellemi termékét rendelésre, adott feltételekkel előállítom, nehezen fogadnak el.

A magyar gazdaságnak a pénztőke hiányán kívül problémája a munkaadói szellemi tőke hiánya is. Bizonyítja ezt, hogy kevés az olyan vállalkozás, ahol saját terméket gyártanak, szolgáltatnak. A pénztőke hiánya és a magas adók, járulékok nem adnak magyarázatot a vállalkozások problémáira, mert miénknél lényegesen nagyobb, akár többszörös bérköltséggel is lehet versenyképes árut előállítani. Tessék megnézni az üzletek importáru-kínálatát! Ne a tömegtermékeket, hanem igényesebb, európai termékeket!

Fel kellene ismerni, hogy addig nem lesz gazdasági felemelkedés, amíg a kisés középvállalkozások nagy része arra vár, hogy valaki mondja meg, mit gyártsak, szolgáltassak, vagy biztos állami megrendelésekért lobbizik.

A képzésnek arra kellene irányulnia, hogy minél több kreatív, saját szellemi terméket létrehozó munkaadója legyen Magyarországnak.

És addig? Talán a XIX. század végi mintát kellene elővenni – olyan társadalmi környezetet teremteni –, amikor Dreher, Ganz, Weisz, Pick, Süss Nándor stb. új hazájukként választva Magyarországot letelepedtek, és saját szellemi terméket előállító magyar vállalatokat alapítva beindították a gazdasági fellendülést.

Szép Kálmán okl. villamosmérnök