Választójogi rendszerünk sajátossága miatt ennyi szavazattal is olyan többség állhat mögötte, amekkorára még nem volt példa a rendszerváltozás óta. Olyan esélyt kapott, amilyen más politikai erőnek eddig nem adatott meg. Magabiztos többséggel a háta mögött, komoly választói felhatalmazással állhat neki az ország „rendbetételének” és hirdethet új politikát, s bár nem ígéri, de ő is azt sugallja, hogy lehet más.

Lássuk! Deklarált célja a kétharmados többség elérése, mondván, úgy gyorsabban lehet végrehajtani a mélyreható változásokat. Ez biztosan igaz, csak eligazítási pontok híján nem lehet sejteni, hogy mennyire lennének mélyrehatók a változások. Kiszivárgott munkaanyagok, néhány rövid nyilatkozat és odavetett mondat, illetve Mádi László eltávolítása szolgálhat alapul a terveket firtatók számára, s ezekből furcsa torzó villan föl.

Ennek része a közigazgatás kívánatos átalakítása, fölsejlik a rend képe, amelyről így, ebben a formában nem lehet tudni, hogy miből áll majd. Vajon egy csapásra megszűnnek az uborkalopások, vagy kevesebb képviselő hivatkozik majd koccanás esetén a mentelmi jogára? Ki így képzeli, ki úgy. Óh, én nem így, mondhatnánk a költővel, de nem lehet tudni, mihez képest így vagy sem. Talán csak egyfajta érzetről van szó, s arra alapoz a Fidesz: valami nagy sóhajra, a „végre” életérzésére, ami kétségkívül lehet teremtő, de ha ez nem párosul rendkívül gyors cselekvéssorozattal, könnyen válthat át az „ezek se jobbak” érzetére.

Gyors cselekvéssorozatra azonban – Kövér Lászlónak az adócsökkentés elhalasztását bevalló nyilatkozatát alapul véve – a gazdaságban nincs mód, a felszabadultság érzetére alapozni kevésnek tűnik, tehát Orbánéknak a szimbolikus ügyekben kell gyorsan dűlőre jutniuk. Ezek a legkönnyebben az értékválasztásban érhetők tetten. Erre utal például Harrach Péter lapunknak adott nyilatkozata a polgári törvénykönyv egésze, ezen belül a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló paragrafus visszavonása kapcsán: „értelmezésünk szerint a házasság definíciója egy férfi és egy nő tartós, kizárólagos kapcsolata”. Világos beszéd.

Az viszont nem mindegy, hogy lesznek-e a parlamentben olyan erők – és milyen felhatalmazással –, amelyek artikulálhatják azokat az értékeket, amelyeket lehet ugyan liberális-baloldalinak nevezni, de mindenképpen ugyanolyan emberi értékek, mint amilyenekre a konzervatív oldalon hivatkoznak. Hiszen hihetünk abban, hogy a házasság férfi és nő közötti tartós szövetség, e hitet tiszteletben is kell tartani, de miért zárná ez ki a melegek élettársi kapcsolatát?

Akinek ez túl „partvonali” téma lenne, említünk egy másikat: a romákét. Igen, támogatható a családi pótlék iskolába járáshoz kötése, de – és ehhez kellenek a más értékrendet vallók – csak akkor éri el a célját, ha a Fidesz–KDNP, szemben azzal, amit meghirdetett, nem szünteti meg a buktatás tilalmát. Akkor ugyanis a rendszer túlkorosokkal lesz teli, akik nem járnak iskolába, szüleik pedig nem kapnak családi pótlékot, és szegénységükben mennek uborkát lopni. Oda is lesz hamarosan a rend érzete.

Erre valók a fékek és az ellensúlyok. A Fidesz–KDNP világos választói felhatalmazást kapott. Ahhoz azonban, hogy sikeresen kormányozzon, szüksége van a valódi ellenzékre. Ez maradt a vasárnapi szavazás, a maradék X tétje.