Feltéve, de meg nem engedve, hogy ha az is, van benne rendszer.

Mostmár Prágától Prágáig ível az a folyamat, amelynek keretében Obama amerikai elnök lépéseket tett az atomfegyvermentes világ – pontosabban: egyelőre annak ideálja – felé. Az Egyesült Államok és Oroszország a világ atomarzenáljának 95 százalékát birtokolja. A nukleáris fegyverek végső esetben való alkalmazási lehetőségét fel nem adva, de Obama a mai, prágai aláírás és a jövő heti, washingtoni globális csúcs elé időzítve új atomstratégiát is hirdetett.

Lényege az a felismerés: a XXI. század új világpolitikai rendet követel. Olyat, amelyben a nagyhatalmak nemcsak szónokolnak azok ellen, akik szerintük lángba akarják borítani a világot, hanem maguk is tesznek a fegyverkezési versennyel szemben. Ennek révén könnyebben zárhatják soraikat, építhetnek alkalmi koalíciót is, ha terroristák vagy atomfegyverükkel „kardcsörtető” felelőtlen államok fenyegetnék őket. (Aktualitásnak lásd az Irán-szankciókról folytatott vitákat a Biztonsági Tanácsban.)

Ma a világ nukleáris helyzete még a hidegháborús időket idézi. Az öt deklarált atomhatalom a BT öt állandó tagja. De a világ inkább attól tart, mi lesz a többiek, köztük Pakisztán, Észak-Korea, a jövőben esetleg Irán arzenáljával. A „non-proliferáció”, magyarabb nyelven az atomsorompó-szerződés megerősítésére, az átfogó atomcsendegyezmény ratifikációjára van szükség. Mint a világpolitikában általában, ez utóbbiban is jól jönne az amerikai példamutatás, és a mielőbbi kongresszusi jóváhagyás szerepel is Obama törekvései között.

Nem véletlen, hogy európai NATO-tagországok is addig ütik a vasat, amíg meleg: évtizedek óta most vetve fel érdemben a náluk „felejtett” taktikai fegyverzet, a B–61-es amerikai bombák kivonását. Guido Westerwelle német alkancellár-külügyminiszter liberális pártja kampányának külpolitikai kulcskérdésévé tette a németországi „lomtalanítást”, holott alig tucatnyi, Tornado gépekre szerelhető bombáról van szó. Bagatell? Luxemburgban, a határhoz közeli Büchel német támaszpont környékén sem az: a katonailag jelentéktelen nagyhercegség is veri az asztalt Brüsszelben.

A START I-utódszerződéshez rögös út vezetett. Az amerikai sajtó mondvacsinált orosz érvekről, magát Medvegyev orosz elnökön alaposan felhúzó Obamáról is beszámolt a több körben is megrekedt tárgyalásokon. De több hozadéka is van a prágai ceremóniának. Egyrészt ez az amerikai elnök első számottevő külpolitikai eredménye. Abból pedig Közép-Európa konkrétan profitálhat, ha az amerikai–orosz kapcsolatok deklarált „újraindítása” nem merül ki üres szavakban, hanem kezd tartalommal is megtelni.