Hangzatos szólamaik nem a belső békéhez, hanem az ellenségeskedés fokozásához, az ellentétek mélyüléséhez vezetnek. A romakérdést nem ők fogják megoldani, mint ahogyan gazdaságunk fejlődéséhez, a kulturális értékteremtéshez sem a veszélyes eszmék botrányosan viselkedő hirdetői járulnak hozzá.

Arra kérjük a magyar választókat, hogy ne higgyenek az indulatokat gerjesztő szavaknak, az országot már többször katasztrófába sodró, békétlenséget szító megnyilvánulásoknak. Senkinek sem szabad megfeledkeznie arról: hová vezetett hazánkban már többször is a szélsőséges pártok megerősödése, hatalomba jutása, és hogy ez az ország számára milyen tragikus következményekkel járt. Az idősebbek erkölcsi kötelessége, hogy a múltról keveset tudó és a radikális, forradalmi eszmékhez gyanútlanul vonzódó fiatalok figyelmét fölhívják a történelmi tanulságokra. Az országnak arra nincs szüksége, hogy hasonlóan, mint a háború előtt és után, a lakosság veszélyes, kirekesztő nézetek befolyása alá kerüljön, ami sohasem fellendüléshez, hanem csak pusztuláshoz vezetett. Arra kérjük a választópolgárokat, gondolkozzanak el mindezen, mielőtt április 11-én az urnához lépnek.

Jávor Béla író, ügyvéd; Jeszenszky Géza volt külügyminiszter; Klinghammer István akadémikus; Kodolányi Gyula író, a Magyar Szemle főszerkesztője; Lányi András író, a Védegylet alapítója; Makovecz Imre, a Művészeti Akadémia elnöke; O’sváth György, az Európai Dokumentációs Központ elnöke; Péter László egyetemi tanár; Solymosi Frigyes akadémikus; Sótonyi Péter akadémikus.