Ellenkezőleg! Az új program tartalma az, hogy az MSZP büszke az ország eredményeire, az államháztartás stabilizálására és a nagy volumenű beruházásokra, a reformokat pedig egy sokkal szélesebb társadalmi párbeszéd útján és a beinduló gazdasági növekedés forrásaira építve kívánja folytatni.

Bauer Tamás szerint a jövőben még élesebb lesz a világpiaci verseny és a szelekció, ezért egy még erőteljesebb szerkezeti átalakulásra kell készülnünk. Ehhez az állításhoz azonban indoklást, bizonyítást nem adott a szerző. Valójában még a legfejlettebb országok legnevesebb intézményei sem tudják biztosan, hogy mit hoz a jövő. Én azt gondolom, hogy a verseny csak akkor tud hatékonyabban működni, ha az állam ezt sokkal korrektebbül szabályozza, sokkal jobban ösztönzi az információáramlást és széles körben kötelezővé teszi a fogyasztókat, a hitelezőket és a kiszolgáltatottakat védő információk közzétételét.

A piacon ugyanis kizárólag akkor tud végbemenni a hatékony szelekció, ha a szereplők jól informáltak, a termékek és szolgáltatások ára és minősége jól öszszehasonlítható. Ha ez a feltétel nem áll fenn, akkor a piaci verseny kifejezetten káros szelekciókat indít el, egymás megtévesztését, átvágását. Ezért, az információs technológia fejlődésével párhuzamosan a fokozottabb és felelősebb állami szabályozásra is szükség van! Az MSZP új programja ezt a célkitűzést sokkal markánsabban képviseli is!

Az állami szabályozás részeként az MSZP Baloldali Tömörülés Platformja által felvetett, a devizaspekulációt sújtó „Tobin-adó” is helyes célkitűzés. Ennek célja ugyanis arra ösztönözni a devizapiaci szereplőket, hogy a döntéseiket a valós reálgazdasági várakozásaik alapján hozzák meg, és ne kizárólag az árfolyamok technikai elemzésében és a pillanatnyi érzelmek meglovagolásában fejlesszék magukat guruvá. El kellene érni azt, hogy a reálgazdasági befektetések ne csak a piaci tranzakciók 1 százalékátát tegyék ki, hanem ennek sokszorosát! Ennek az új gazdaságpolitikai stratégiának lehet az egyik eleme a Tobin-adó is. A Tobin-adó ugyanis nagyon kicsi terhet jelent a külkereskedőknek (átváltásonként 0,1-0,5 százalék), de igen nagy terhet jelent a naponta tranzakciókat bonyolító spekulánsoknak, így elsősorban ez utóbbi jelenséget szorítaná a Tobinadó vissza.

Határozottan cáfolható, hogy a „szocialista politikusok újra helyénvalónak minősítik a 2002-ben elkezdett, nyakló nélkül költekező politikát”. Valójában a választási programban mindössze arról van szó, hogy a 2006–10-es ciklus összesen közel négyezer milliárd forintos megszorítása után a következő ciklusban kétezermilliárd értékűmodernizációs befektetést tervez a párt, de ezt is csak akkor, ha ténylegesen megvalósul a várt gazdasági növekedés, s ha ez nem veszélyezteti a helyreállított költségvetési pályát és az euró 2014. január elsejei bevezetését!

Ezzel szemben a Fidesz eddig minden választás és költségvetési vita alkalmával rendkívüli mértékű felelőtlen osztogatásra tett javaslatot. A 2002-es és a 2006-os kampány idején ezek nagyságrendileg 3500 milliárd forintot tettek ki. Gondoljunk például a következő 2006-ban tett ígéreteikre: 14. havi nyugdíj, 10 százalékos járulékcsökkentés, gázártámogatások növelése, ingyengyógyszer, lakástámogatások emelése, a kis- és középvállalkozások 1500 milliárdos közvetlen támogatása stb.!

Bauer elismerően szól a szocialista kormányok által menedzselt stabilizációs programokról, eddigi reformtörekvéseikről és az országot építő beruházásaikról. Összefoglalóan: felelős és modernizációs gazdaságpolitikát folytató pártként tekint az MSZP-re. Mindezzel egyetértek. A 47 oldalas választási program tömegével sorolja fel a számszerű eredményeket: 25 százalékkal nőtt a GDP reálértéke; megduplázódott az exportvolumene; évente átlagosan négymilliárd euró külföldi működőtőke áramlott be; a nettó átlagkereset 116 százalékkal, a reálkereset 30 százalékkal, a nyugdíjak vásárlóértéke pedig 40 százalékkal növekedett; a Széchenyi-terv 110 milliárdjának 2,4-szeresével támogatták a kis- és középvállalkozásokat; 700 km új gyorsforgalmi utat, 500 km új főutat, 400 km kerékpárutat adtak át stb.

A cikket azzal kezdtem, hogy véleményem szerint az MSZP-re nemcsak jobb hiányában érdemes szavazni. Valóban, az új jelölttel és az új programmal ténylegesen elindultak a párton belül olyan változások, amelyek véleményem szerint meg fognak teremteni egy új, modern baloldalt. Szűklátókörűség lenne ezt a most csírázó, új politikát félvállról kezelni, vagy szimplán besorolni akár Gyurcsány Ferenc, akár Szili Katalin nevével fémjelzett irányvonalakba. Az új program valahol a kettő között áll. Ez egy olyan modernizációs program, amely nem egy felülről vezérelt, a neoliberális eszmék által diktálni kívánt, erőltetett reformkoncepció keretében történne, hanem egyrészt az eddiginél jóval szélesebb társadalmi párbeszéd és szerves együttműködés útján, másrészt szociálisan érzékenyebb módon valósulna meg, és így javulhat majd a hatékonysága is. Az új MSZP sokkal határozottabban kíván fellépni a korrupció ellen is. Véleményem szerint egy valódi új baloldal van születőben, amelyet érdemes támogatni.

A szerző közgazdász, az MSZP Ésszerűség és Felelősség Platformjának vezetője