A két lap leleplezői lényegében egyetértenek egymással. Semmi nem képzelhető el, ami kívül van azon a szimbolikus mezőn, amit a két nagy párt rendezett be. Ez a minden más kérdést zárójelbe tévő gyanakvás elnyel minden racionális megfontolást. Az LMP abban érdekelt, hogy a beszélgetés újrainduljon, hogy a politikai közösség visszakapja saját, közös ügyei megbeszélésére-megoldására a politikát. Ebben az MSZP és a Fidesz egyaránt ellenérdekelt, ezért fontos számukra, hogy a „másik oldalhoz tartozóként” leplezzék le azt, aki összezavarja barát-ellenség felismerő rendszerüket. Ugyanez az óvodás metódus jellemzi a Jobbik „kezelését” is: a nagy pártok mindketten a másik kreatúrájának kívánják láttatni a Jobbikot, mintha nem valódi, soktényezős, súlyos társadalmi-szociális krízisjelenségről volna szó. Mindig lesz némi igaza az MSZP-nek, ha azt kéri számon a Fideszen, hogy kétértelmű módon viszonyul a szélsőjobboldalhoz. Mindig lesz némi igaza a Fidesznek, ha azzal vág vissza, hogy az MSZP ezeket a problémákat nem kezelni akarja, hanem kihasználni. Így az idők végezetéig foglalkozhatnak egymással anélkül, hogy egyszer is szembenézzenek saját felelősségükkel.

Az LMP hiteltelenítéséhez Tóth cikke a kiábrándultságot és a cinizmust hívja segítségül: csak nem gondoljátok, tisztelt választók, hogy lehetséges nem korruptnak is lenni? Erre tényleg nincs mit felelni. Ha az LMP nem sikeres, akkor legyintünk rájuk, pár idealista. Ha sikeres, akkor csal.

SchifferAndrásNépszabadság-belinyilatkozatát sokan támadják,mert aztmondta, hogy szolidaritásunkat ki kell terjesztenünk azokra is, akik félnek a lecsúszástól, szolid magántulajdonukat nem érzik biztonságban. Ezzel nem tagadja meg a tevékeny szolidaritást a nincstelenekkel, a szociálisan és etnikailag kirekesztettekkel. Csak megkísérli megérteni a konfliktus gyökereit és javaslatot tenni a helyzet kezelésére. Tóth Ákos viszont úgy véli, érthetetlen, hogy tudott a romák integrációja mellett kampányoló párt Borsodban listát állítani. Gyanús, hogy nem következetesen antirasszista., Ha pedig az, akkor az gyanús. Tóth szerint nem lehet, hogy van 2250 személy Borsodban, akiket nem taszít a „roma közösségek integrációja”. Mit gondol a szerző Borsodban élő honfitársainkról? És miért ne lehetne vonzó az LMP borsodi szimpatizánsai számára az elitellenesség, amit a jelenlegi politikai elit teljesítménye bőven indokol? A korrupcióellenes fellépés? A jelöltek személye? Mi az oka, hogy sejtéséből rágalmazó publicisztikát ír és nem kezd tényfeltárásba? Valóban azt gondolja, hogy a semmire sem alapozott gyanúsítgatás volna a nyilvánosság által gyakorolt társadalmi kontroll?

Nem igaz, hogy minden siker csak csalás eredménye lehet, hogy nem lehet tisztességesen politizálni. Lehet.

A szerző irodalomtörténész, az LMP képviselőjelöltje