Azután sajnos fölébredtem (szerencsére nem volt az ágyam mellett éjjeliedény...), s szomorúan gondoltam vissza naiv álmomra. Kinéztem az ablakon, szemem a szemközti óriásplakátra tévedt: „Itt az idő!” –láttam a hataloméhségtől görcsös ellenzék csiricsáré poszterén, s mellette virított a hazaffyasan mosolygó szoci jelöltek magabiztos tekintete: „igen... épült az ország...”. Egyetértőleg megkavartam a (B)KV-mat, majd kinyitottam a rádiót: hát a nagy bajuszú, egykor szoci színekben országmentő közgazdász a korábbi liberális támogatás után a mindent ráépítő MDF jelöltjeként próbálja sikertelenül kihívni a hatalom körül ügyesen csapkodó főnixpolitikust. Leültem a komputer elé: a pártja gyenge emberi minőségű vezetői által megbuktatott exkormányfő blogjában jogosan legyávázza elődutódját, majd nagy nehezen megtaláltam a lepkepú súlyú LMP szűzpolitikusainak amatőr erőlködését, végül rácsodálkoztam az egyik legnagyobb internetes ojság videofelvételének időutazására. Az egykori és leendő miniszterelnök (fanatikus hívei szemében nyolc éve is nemzetvezetőként létező) politikus nagy hűhóval beharangozott évértékelésére sietnek a jól megválogatott hívek. Köztük az ismert arcok: a pártvezetők mellett a pártonkívüli „szövetséges népfrontértelmiség” kiválasztottjai, az egykori emeszempés vezető kaméleonok, no és a nagygyűléseken első sorban tapsikoló, szegény Széchenyi nevével hirdetett uram-bátyám támogató program kedvezményezettjei. Majd snitt: átszellemült arccal jönnek ki a (be)küldöttek, s elismerően nyilatkoznak a semmiről a neves színészek, popsztárok és sportolók. Föltekintettem az égre (hogy vajon leszakad-é?), hát az egyik felhőn Kádár apánk elégedetten csippent a szemével: legjobb tanítványa, szinte már reinkarnációja ügyesen forgatta a szavakat, s jól ráérzett a lényegre, majdnem ki is mondta: „a krumplileves legyen krumplileves!”. Bekapcsoltam a tévét: szakértő politológusok fontoskodó arccal próbálják jó pénzért tupírozni a „nagy rakást”, s egyszer csak kintről hallom egy kisgyerek kiáltását: „de hiszen meztelen a király!”.

Bosszúsan visszafeküdtem az ágyba, s újra álmodni kezdtem, végre kisimult az arcom: az NKMP abszolút többséget szerzett a választásokon...

Szentirmay László Budapest