A szocialisták egy darabig támadták őket, mondván, hogy aláaknázzák az államháztartás egyensúlyát. Később azonban a baloldali polgármesterek is rájöttek, hogy ez mennyire jó: kibocsátunk kötvényeket húszéves futamidőre, ötmilliárdért, tízmilliárdért, és öt évig csak a kamatot kell fizetni utána. Euró- vagy svájcifrank-alapon adjuk el az önkormányzati kötvényt, így alacsony lesz a kamat, de forintban vesszük föl az ellenértékét, amit aztán magasabb kamatra rögtön befektetünk.

Lehetett az ölbe hullott pénzen szolid állampapírokat venni és hazardírozni egyaránt. A pénz biztonságos befektetéséhez nem kell külső vállalkozó. Ezért is furcsa, hogy huszonvalahány önkormányzat bízta meg ugyanazt a budapesti céget, hogy fialtassa a kötvénykibocsátásból származó pénzüket. Ráadásul ennek a cégnek nincs is engedélye befektetéskezelésre. A cég képviselője úgy nyilatkozott, ők csak összegereblyézték azokat az információkat, amelyek alapján okosan dönthettek az önkormányzatok. Ehhez képest a bankkal olyan szerződést kötöttek, hogy a pénzintézet az általuk megrendelt ügyletet akkor is jóváhagyottnak tekintette, ha azt nem hagyta jóvá az előírt időre például a békéscsabai önkormányzat, amelyiké a pénz volt. Az önkormányzatok 35 százalékos sikerdíj kifizetését vállalták, ha a befektetés hozama több, mint 20 százalékkal meghaladja a svájci frank alacsony kamatához kötött alaphozamot. Öt hónap alatt 40 millió sikerdíjat kasszíroztak csak a békéscsabai önkormányzattól.

Én nem tudom megítélni, követett-e el valaki valamilyen szabálytalanságot ebben a szerződéssorozatban, vagy csak alanyi jogával élve megengedte magának, hogy hülye legyen. (Copyright: Simicska Lajos.) Jól látható azonban, hogy ketyeg itt egy hosszabb távra időzített bomba. Az csak az egyik, viszonylag távoli gond, hogy ki és miből fogja visszafizetni a milliárdokat –legyen ez majd azoknak a politikusoknak a baja, akik 2013-ban, vagy 2020-ban lesznek hivatalban, amikor már nemcsak a kamatot, hanem a tőkét vissza kell csengetni. Az már egy közelebbi probléma, s erősen érinti a következő kormányzatot, hogy – például az exportösztönzés érdekében – mekkora forintárfolyam-gyengülést bírnak el a magyar devizaadósok. Nem csupán a lakáshitelt felvevők, hanem a kötvénykibocsátó önkormányzatok is. Azért a 27,5 millió svájci frankért, amely 2008. július 2-án négymilliárd forintot ért, 2008 utolsó napján 705 millió forinttal többet kellett volna visszafizetni. A forint esetleges gyengülése tehát nem csupán a devizahiteles polgárok háztartását döntheti be, hanem a kötvénykibocsátó önkormányzatokat is.

De még az is messze van. Addig is itt ez a sok pénz, égeti az önkormányzatok zsebét. Nézegettem a békéscsabaiak szerződését: világosan meghatározza, hogyan kell osztozni a nyereségen a sikerdíjas céggel. De arról egy szó sincs benne, hány százalékot vállal a veszteségből a magáncég, ha az információi alapján rosszul dönt az önkormányzat.