A BAE elismert 2002 előttről bizonyos könyvelési szabálytalanságokat, sőt az amerikai igazságügyi minisztérium félrevezetését, késznek mondotta magát félmilliárd dollár bánatpénz kifizetésére, de az alkunak nem volt része, hogy bárki megvesztegetését is bevallja. Ha tudniillik ez utóbbi megtörténik, akkor a BAE-t az amerikai törvények értelmében kizárják az ottani fegyverpiacról.

Hát ez az. Egy csomó olyan hadfelszerelés van, amit a Pentagon csak a BAE-től vásárol. Következésképp „államérdek” fűződött ahhoz, hogy a briteket ne tiltsák ki. Láttunk már ilyet. A modern történelem egyik legnagyobb korrupciós ügyében – amikor Szaúd-Arábia vásárolt repülőgépeket és egyéb hadfelszereléseket a BAE-től, és százmilliós nagyságrendű csúszópénzek kerültek a szaúdi királyi család egyes tagjainak a zsebébe – maga Tony Blair, akkori miniszterelnök „állította le” az SFO-t, mondván, hogy a „további nyomozás nem szolgál közérdeket”. Lehet, hogy a köz iránt érdeklődőnek rókázhatnékja támad az ilyen beavatkozástól, de jobb híján megszokja, hogy a BAE-hoz hasonló gigászok a törvény fölött állnak.

De talán még az „embereik” is. Különben miért közölte volna az SFO igazgatója az említett blairi fordulattal élve, hogy a BAE ügyében a „magánszemélyek (értsd: Mensdorff-Pouilly gróf) elleni nyomozást is lezártnak tekintik”, minthogy „a köz érdeke ezt a továbbiakban nem igényli”. Amikor az osztrák gróf január 29-én Londonban előzetes letartóztatásba került, sokakban föltámadt a remény, hogy a britek világosságot teremtenek a magyar, cseh és osztrák Gripen-vásárlások ügyében – ha már egyszer a svéd különleges államügyész bedobta a törülközőt. Az SFO konkrét vádja szerint Mensdorff-Pouilly eddig azonosítatlan magyar, cseh és osztrák tisztségviselőknek 2002. január 1-je után megvesztegetési pénzeket fizetett ki, vagy azért, hogy Gripeneket vegyenek, vagy azért, mert már vettek.

Az osztrák még egy hetet sem ült rács mögött; hála az alkunak, vasárnap már haza is érkezett Ausztriába, s persze ártatlanságát hangoztatta. Most majd odahaza védekezhet a korrupciós vádakkal szemben, vélhetően lesz is dolga, mert Norbert Darabos védelmi miniszter a BAE de facto fölmentését „hihetetlennek” mondta. Amire talán legyen szabad azzal reagálnom, hogy egyáltalán nem az. Láttunk már párszor „magasabb érdeket” fennforogni.

Vannak olyan gazdasági hatalmak, amelyek elől gyáván meghátrál az igazságszolgáltatás. Minek asszisztált volna a brit állam ahhoz, hogy egy akkora adófizető, mint a BAE, ellehetetlenüljön az amerikai piacon? Miért asszisztált volna ugyanehhez az amerikai állam? Nézzünk szembe vele: a BAE köztudottan a brit kormány védelmi és biztonsági szervezeteinek a legbensőbb bizalmasa, akár tekinthető az illetékes minisztériumok „meghosszabbított karjának”. S ha az, belefér a képbe, hogy olykor csalafinta (értsd: illegális) módszerekkel csináljon nagy-nagy üzleteket Afrikától Ázsián át Közép-Európáig.