Helyesen látja, hogy a Kormány „Út a munkába” programja és az MDF szociális kártyáról szóló „népi kezdeményezése” egyazon változássorozat része, mely – végső soron – a Jobbik malmára hajtja a vizet. Ez igaz. Mindebbe azonban a szerző belekeverte az LMP-t is, mondván „korábban” támogatta a szociális kártyát. Ez nem igaz. Sem korábban nem támogatta, sem most. Ellenkezőleg: a jelentősebb politikai erők közül (tudtommal) egyedüliként foglalt ellene határozottan állást.

A Lehet Más a Politika nem csinál a –roma és nem roma – szegényekből bűnbakot, és nem támogatja megbélyegzésüket. De nemcsak morális és emberi jogi alapon utasítja el a szociális kártyát, hanem mert a szociális szakmával összhangban vallja: „a hivatkozott társadalmi problémák (alkohol- és szerencsejáték-függőség, uzsoracsapda) kezelésére a szociális kártya nem alkalmas”, ráadásul, ha bevezetik „a kártyának igen hamar ki fog alakulni a másodlagos – fekete – piaca (…), ezért az, aki komolyan aggódik a szenvedélybetegek helyzete és az uzsoracsapda terjedése miatt, jobban teszi, ha a kezelésükre alkalmas családsegítő és krízisszolgáltatások fejlesztését, illetve a rendőrség erélyes fellépését követeli városában, falujában.”

Szűcs Erikával, Bokros Lajossal és Vona Gáborral az LMP nincs egy platformon, mindegyikőjüktől balra áll.

A szerző szociológus, LMP-tag

A cikkemben többek között arról írtam, hogy a szegények köré épülő falba minden párt elhelyezte a maga tégláját. Elismerem, az LMP nem a „szociális kártya” nevű téglára írta fel a nevét, hanem az ennél még szegényellenesebb „segélyért munkát” téglára. Olyannyira ráírta, hogy az LMP országos listájának ötödik helyéről a Parlamentbe készülő Ivády Gábor polgármesterként még önkormányzati rendeletbe is foglaltatta ezt a segélyezési elvet, annak ellenére, hogy pontosan tudta, törvényellenesen cselekszik.

Ónody-Molnár Dóra