Számos oka volt, hogy a kormány növelte a kiadásait: az EU többi tagországához képest alacsony fejlettségi szint miatt a felzárkózás követelménye kormányzati befektetéseket igényelt az infrastruktúrában, emelték a közszférában a béreket és a szociális juttatásokat. Az államadósságnak a GDP-hez viszonyított alacsony aránya (12 százalék) a hitelfelvételen alapuló növekedésnek tág mozgásteret biztosított. A gyorsan bővülő belföldi kereslet miatt egyre súlyosabb feszültség mutatkozott a folyó fizetési mérlegben. A deficit 2006-ban a GDP 10,4, 2007-ben 13,4, 2008-ban 12,2 százalékára rúgott. A súlyos hiány oka az import nagyon gyors bővülése és az exportnövekedés lassulása volt. Az exportot negatívan befolyásolta a lej felértékelődése 2004 vége és 2007 júliusa között, valamint a bérmunka jellegű kivitel visszaesése. Az importot a nagyon gyorsan emelkedő belföldi eladósodás húzta magával. A magánszektor hitelállománya 2004 és 2008 között a GDP 16,6 százalékáról 39,3 százalékra bővült. A lakosság különösen gyorsan adósodott el. Az eladósodás mintegy fele külföldi valutában történt. Az ország egy „hatalmas bevásárlóközponttá” vált, a hitelfelvételben a kereskedelem, az építőipar és az ingatlanfejlesztés járt az élen.

A gazdaság túlfűtötté vált, 2007-ben a GDP 6,0, 2008-ban 7,9 százalékkal nőtt. Az uniós tagság következtében a külföldi befektetések gyorsan emelkedtek, megugrottak a banki kölcsönök, és nőtt a 2-3 millió külföldön dolgozó romániai vendégmunkás hazautalása. A minimálbér 2009 áprilisában 140 euróra nőtt. A reálbérek 2008-ban 14 százalékkal emelkedtek, a munka termelékenységénél sokkal nagyobb mértékben. A közületi szektorban a bérek még meredekebben nőttek. A nyugdíjrendszer finanszírozása is nagyon kockázatossá vált, mivel a nyugdíjak reálértéke 2004 és 2008 között 85 százalékkal emelkedett.

A külföldi fi nanszírozás lehetőségei 2008 végétől leszűkültek, a működőtőke beáramlása 2009-ben csökkent. A román exportot letörte a külső kereslet drámai zuhanása. A befektetők kockázatvállalási készsége kisebb lett, a lej árfolyama leesett. A lej átlagos euróárfolyama 2007 júliusában 3,13 volt, 2008 januárjában 3,69, 2009 februárjában már 4,3. A nemzetközi hitelminősítők 2008-ban stabilról negatívra rontották az ország kilátásait, elsősorban a nagyon magas folyó fizetésimérleghiány miatt.

Románia 2009 első negyedévében a nagy nemzetközi szervezetekhez fordult pénzügyi támogatásért. A nemzetközi szervezetek (IMF, Világbank, EBRD, EIB) és az EU két évre közel 20 milliárd euró hitelt hagyott jóvá. A Valutaalaptól a hitel első részlete, 5 milliárd euró 2009. május elején érkezett meg. A külső kényszerek hatására a 2009-es költségvetés a kiadási oldalon számos megszorítást tartalmazott: a közszférában befagyasztották a munkaerőfelvételt, csökkentették a munkabéren felüli juttatásokat, a nyugdíjemelést az inflációhoz tervezték rögzíteni, emelték a nyugdíjjárulékot és a jövedéki adót, adókönnyítéseket töröltek el. A megszorítások elsődleges célja az előző évben több mint kétszeresére növekedett GDP arányos költségvetési hiány további emelkedésének megállítása, a lej árfolyamának stabilizálása volt. A Valutalap 2009 márciusában a költségvetés hiányát 4,6 százalékban határozta meg, de a vártnál nagyobb visszaesés miatt augusztusban 7,3 százalékra módosított. Komoly aggodalomra ad okot az állam- és a magánszektor adósságának és a vállalatok körbetartozásának egyre magasabb mértéke. A külföldi adósság 2008 vége és 2009 novembere között 72 milliárdról 78,5 milliárd euróra nőtt. Ugyanakkor a jelentős valutatartalékok miatt az importfedezettségi mutató magas, 8,8 hónapra emelkedett.

A folyó fizetési mérlegben alapvető változás következett be: a deficit 2009 első tizenegy hónapjában az előző évinek kevesebb, mint egyharmadára esett vissza az importnak az exporténál nagyobb arányú zuhanása miatt. A viszonzatlan átutalások – döntően a vendégmunkások hazautalásai – jelentős mértékben csökkentek. A működőtőke-befektetések az előző évi szint kevesebb, mint felére estek vissza, és kb. 80 százalékban fedezik a folyó fizetési mérleg hiányát. A külpiaci egyensúly a receszszió hatására javult, de a költségvetés hiánya várhatóan a GDP 7,3 százalékára nő.

A válság ellenére a román jegybank továbbra is tartja magát az euró bevezetésének korábban meghirdetett forgatókönyvéhez. Eszerint a lej 2012-ben csatlakozna az ERM2-höz, s az eurózónához való csatlakozás végső időpontját 2014-ben döntenék el, ami valószínűleg 2015 lehet. A jegybank szerint az ettől való jelentősebb eltérést a minősítő intézetek és a befektetők negatívan értékelnék.

Az ősszel kialakult és elhúzódott kormányválság miatt a 2010-es költségvetés nem készült el időben, ezért az IMF-hitel következő részlete nem érkezett meg. A politikai válságot a gazdaság megsínylette, a lej árfolyama zuhant, romlottak a fellendülés feltételei. Jelenleg úgy tűnik, hogy az elnökválasztás eredménye időt adott az új jobbközép kormánynak, hogy a költségvetési konszolidációt sok nagyon fájdalmas megszorító intézkedéssel együtt végrehajtsa. Az új költségvetést a parlament 2010. január közepén elfogadta. A hiány a nemzetközi szervezetek elvárásának megfelelően 5,9 százalék lehet, ami viszont a közszférában százezres nagyságrendű leépítést tesz szükségessé. A munkanélküliségi ráta 2009 novemberében 7,5 százalékra emelkedett, további jelentős növekedése elkerülhetetlen. A tervezett költségvetés befagyasztja a közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat, a közkiadásokat jelentős mértékben lefaragja. A költségvetés elfogadása és a nemzetközi hitelezők kedvezőbb értékelése nyomán januárban a lej erősödött, és kilátás van rá, hogy a külföldi hitel következő részletének kifizetésére már februárban sor kerülhet. Mindez elengedhetetlen, de valószínűleg nem elégséges feltétele annak, hogy az ország növekedési pályára álljon. Szükség van a gazdasági konvergencia folytatódására, de anélkül, hogy az egyensúlyi feszültségek újratermelődnének. Az egyoldalúan a belső keresletre épülő modell kipukkadt. Kérdés, van-e helyette másik, amely csökkentené a hatalmas mértékű korrupciót, növelné a foglalkoztatottságot, fejlesztené az infrastruktúrát, és javítaná az exportképességet? A gazdaság, bár nagy belső piacra támaszkodik, mégis nagymértékben rá van utalva a külső piacra és finanszírozásra a viszonylagos elmaradottság, a gyors felzárkózás igénye, s a gyenge kormányzati képesség miatt. Románia eddigi eredményei nem lebecsülendők, ha figyelembe vesszük a kiinduló helyzetet, de igen nagy erőfeszítések kellenek ahhoz, hogy a fenntartható növekedés beinduljon.

A szerző közgazdász, MTA Közgazdaság-tudományi Intézet