Ez felértékeli a folytatását is: a kis pártok fontosak. Nem veszhetnek el. Mert kell a fék, az egyeztetési kényszer a belsőleg is koncentrált hatalmú nagy pártok szellemi egyensúlyának megtartásához. Az a Boross Péter mondta ezt, aki Bokros Lajos érkezése miatt hagyta ott örökös pártját, az MDF-et, s ezzel együtt, biztosak lehetünk benne, hogy nem fogadná el a Fidesz mentalitását, amely másodvonalról és visszakézből dobja ki az ablakon Bokros Orbán Viktorhoz intézett felhívását nyilvános vitára.

A válasz formája: előbb a baloldal tisztázza, hogy ki az igazi képviselője, Mesterházy Attila vagy Bokros Lajos, és utána lehet beszélni a vitáról. A válasz tartalma: nem vitázunk senkivel, de az elutasítással besoroljuk Bokrost az e pillanatban népszerűtlen baloldali zászló alá, oda, a táborba. A gesztus, amilyen praktikus – miért kérne lapot Orbán 19-re, bármilyen vitában csak veszíthet ahhoz képest, hogy most biztos győztesnek látszik –, olyan slampos. Épp Orbán volt az, aki nem is oly rég rögzítette, hogy a bal- és jobboldal közti hagyományos politikai különbségtétel elveszítette értelmét. Ha így van, miért kéne ezen az alapon kiválasztani a vitapartnert? S ha mégis: mi sorolja Bokrost a baloldalra, hacsak nem múltjának bizonyos adatai? (Tartalma nem.) Ha nincs különbség a két közéleti gondolkodásmód között, akkor bizonyára az sem tendenciaszerű, hogy a Fidesz kormányzati ciklusában épp a szegényebbek családi pótléka veszített az értékéből, hogy ömlött a középosztálynak a lakástámogatás, a vállalkozóknak a Széchenyi-pénz. De ha nem állnak le vitatkozni, hogyan fog kiderülni, hogy ez mennyiben tér el Bokros – illetve most már az MDF – programjának alaptételétől, amely szerint ami jó a vállalkozóknak, az jó a nemzetnek is. És elsősorban az a jó a nemzetnek, ami jó a vállalkozóknak. Ez volna egy baloldali alapvetés szemben a Fidesszel, amely ezt csinálta? Igaz, Bokros szerint a Fidesz nyakló nélkül és klientúraépítő jelleggel segítette a vállalkozó középosztályt. Ő teljesítmény szerint tenné. De ez nem „oldalváltó” különbség. Ha Bokros lehetőséget kapna rá, vitában bizonyíthatná, mily közel áll az egyszer már létezett valódi Fideszhez. És ez a veszélyesebb.

Lenne mit megvitatni Orbánnal, aki valami más világot tervez. Nem jobbra vagy balra keresi a mozgásteret, hanem máshol. Nem tudjuk, hol. Kívülről is követhetően nem vitat meg semmit senkivel. A régi Fidesz-vezetők kerületek, városok élén vagy Brüsszelben, az újak nincsenek abban a helyzetben, hogy kontrollálják. Hol emberekkel konzultál, hol a világgazdaság vezetőivel. Egyik sem a demokratikus egyeztetés és kontroll társas világa. Pedig Orbán mondta nemrég: Európában ismét elfogadottá vált a gondolat, hogy csak a Jóisten képes a semmiből egyedül teremteni.