Kedves, Gyuri!

Nem értem, miért csodálkozol azon (Baló György: Közmédiashow), hogy sok vád éri a Magyar Televíziót. Köztudott, hogy ez az intézmény a rendszerváltás óta elfelejtette feladatainak nagy részét, elvesztette valamikori kulturális értékeit. Te ezt belülről tapasztalhattad, mi kívülről. Háborgásod mégis olyan színezetű, mintha te is kívülről nézted volna az eseményeket, mintha nem lettél volna a folyamat részese, holott elég sokáig ültél a kulturális igazgatói székben, és így a háborgásodat részben önmagad felé is fordíthatod.

Írod például, hogy nincs gyerekműsor a politika és a pénztelenség miatt, háborogsz az elvett 10 milliárd miatt, és sajnálkozol, hogy ebből 2 és fél milliárdot a Duna Televízió kap.

Ha számolunk, akkor számoljunk. Emlékezzünk azokra az időkre, amikor még volt közszolgálatiság. A kilencvenes évek elején néhány évig a Nahlik Gábor vezette televízióban azok a műsorok (köztük 34 hazai gyártású), amelyek a gyerekeknek készültek, körülbelül annyiba kerültek, amennyit tavaly jutalomként szétosztottak a Magyar Televízióban. Amikor Antall József idején a Gyerekstúdiót vezettem, százmilliós t étel állt a rendelkezésünkre csak gyerekműsorra. (Az ifjúságira, a fikciósra, az animációra külön keretet biztosítottak.) Aztán jött a folyamatos pénzelvonás, és egyszer csak megszűnt a Gyerekosztály.

Később voltak próbálkozások, visszakerült a Cimbora is a képernyőre, éppen a roma Bársony Kata volt a műsorvezető, amikor megszűnt. Magyar Bálintnál háborogtam, mert nem akartam elhinni, hogy ez megtörténhet! (Pedig ők is ígértek fűt-fát, amíg hatalomra nem kerültek, Horn Gábor például Cimbora-falvak létrehozását Erdélyben.) Hiába háborogtam a gyerekműsorok hiánya miatt százszor, hiába próbálkoztam nemegyszer nálad, a kulturális igazgatónál is, akit addig szakmailag igazán nagyra becsültem, még csak vissza sem hívtál. Tényleg nem tudtál juttatni egy kis alamizsnát a gyerekeknek abból a pénzből, amiből még nem vették el a 30 százalékot?

A Magyar Televízió vezetőin kívül mindenkinek hiányzik a Cimbora. Ezt hallom, ha a patyolatba megyek, ha taxiba ülök, az utcán, a színházban, folyamatosan kérdezik, miért csak a Duna TV-ben van gyerekműsor, Cimbora, miért hiszik a Magyar Televízió vezetői, hogy nincs szüksége a gyerekeknek irodalomra, kultúrára, képzőművészetre, komolyzenére Kodály országában? Miért hiszik, hogy csak a „vicces” műsorokat lehet ismételni, Illyés Gyula, Sütő András, Hegedüs Géza, Weöres Sándor, Nemeskürty István miért vannak elfelejtve?

Számtalanszor kértünk a Duna TV-nek anyagokat a Magyar Televíziótól, pl. aMiért pont Bartók? című sorozatomat a Bartók-évben. Az volt a válasz: nem adjuk, mert mi is adásba tesszük. Persze hogy nem tették!

Ez csak egy példa a két közszolgálati tévé minősíthetetlen viszonyára. Nincs az az abszurd drámaíró, aki ki tudta volna találni, hogy egy megalázóan kevés közpénzből működő közszolgálati televíziónak súlyos pénzeket kelljen fizetnie a másik közszolgálati tévének régi műsorokért, ismétlésekért. Sose hittem volna, hogy valaha pénzbe kerül majd az a műsor, amit évekkel ezelőtt én készítettem.

Azt írod, a Duna TV-t az MTV kötelezettségeinek töredéke sem terheli, s a működtetése összehasonlíthatatlanul olcsóbb, mint az MTV-é, közönségaránya pedig az ötöde. Fel nem foghatom, miért olcsóbb a tévézés aMészáros utcában,mint Óbudán? Miért kell az én Cimbora-rendezőmnek jóval kevesebb pénzt kapnia egy műsor elkészítéséért, mint ha a Magyar Televízióban dolgozna?! Ez nemcsak érthetetlen, ez felháborító. Mitől felsőbbrendű a Magyar Televízió, mint a Duna TV, mely évek óta közönségdíjakat hoz haza külföldről, s amely az egyetlen televízió, ahol még van kultúra és közszolgálatiság?

Érthetetlen, amit a Duna Televízióról írsz! A nézettséget emlegeted, amikor sosem látott mélységbe zuhant a Magyar Televízió nézettsége?! És hogy lehet kihagyni a határainkon túli embereket a nézettségből a Duna Televízió esetében?! A Szonda Ipsos felmérése szerint, amit nem mi rendeltünk meg, mindenhol, ahol magyarok élnek, akár 40-80 magyar nyelvű csatorna kínálata mellett is a Duna a legnézettebb! Bárhova megyünk koncertezni Tamás fiammal – Vancouvertől Kuvaitig, Moszkvától Londonig, Párizstól Rómáig –, nincs hely, ahol ne régi ismerősként fogadták volna, mert igenis nézik a Duna Televíziót szerte a világon.

S még egy apróság: forgalomba kerültek féltve őrzött Cimbora-műsoraim szedett-vedett szerkesztésben, stáblisták nélkül. Hogy a nevemet meg se említik, elfelejtem. De hogy a színészek, rendezők, operatőrök neve se szerepeljen egy olyan kiadványban, aminek a hátlapján ott van az MTV logója, az azért elképesztő! S ezt senki sem ellenőrzi egy közszolgálati tévében, ez azért jelez valamit!

A szerző szerkesztő, Duna Televízió