Vannak persze hosszan elhúzódó, nagy ügyek, mint a például a milliárdokat és károsult tízezreket érintő Baumag-per, de hát Zuschlag esetében mégiscsak körülbelül 70 millió forint eltüntetéséről van szó, amelynek jó részét időközben meg is térítette.

Kecskemét, 2010. január 28. Zuschlag János volt szocialista országgyűlési képviselő beszél a Bács-Kiskun Megyei Bíróság tárgyalótermében Kecskeméten, az ellene és tizenöt társa ellen folytatott büntetőper tárgyalásán. A politikust felbujtóként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolják. MTI Fotó: Ujvári Sándor

Azt sem lehet fölhozni, hogy a tanúk eltűntek volna, vagy nem jelentek meg a tárgyaláson, hiszen már a fél MSZP-vezérkart behívták, élükön a volt pártelnök-egykori miniszterelnök Gyurcsány Ferenccel vagy a szocialisták kormányfőjelöltjével, Mesterházy Attilával, akik pontosan meg is jelentek, tanúvallomást tettek, majd távoztak. Nyilván nagyon sok még az elvarratlan szál, bizonyára ez az oka annak, hogy március 31-ig, vagyis a választások első fordulóját közvetlenül megelőző időszakra a bíró még 21 tárgyalási napot tűzött ki, ami az ellenzéknek jó alkalmat teremt arra (21-et mindenképp), hogy világgá kiáltsa, mekkora nagy gazemberek az MSZP politikusai.

Kulcsár Attila exbróker pere másodfokon április 22-én kezdődik, amely egy csütörtöki napra esik, de nem is ez a feltűnő benne, hanem, hogy három nappal előzi meg az országgyűlési választások második fordulóját. Valamiért az ügyészség most tempóváltásra ösztökélte a BRFK-t is, és hosszú-hosszú hónapok nyomozása után megkezdődtek a BKV ügyeiben a látványos kihallgatások, őrizetbe vételek, székházmegszállások. Talán nem tévedünk nagyot, ha azt írjuk, hogy Hunvald Györgyről is elég sokat hallunk majd a következő hónapokban.

Az igazságszolgáltatás tegye is a maga dolgát, ítélje el azt, aki bűnös. Baj csak akkor van, ha nem kizárólag a köz javát szolgálja ez az apparátus. Márpedig most az a látszat, hogy független intézmények az eseményeket olyan sorrendbe igyekeztek állítani, hogy azok egy drámai (idő)pontban sűrűsödjenek össze.

Sólyom László köztársasági elnök nemrégiben úgy fogalmazott: az igazságszolgáltatást politikai részrehajlással vádolni –amint az a kormány részéről megtörtént – olyan súlyos állítás, hogy annak még a gyanúját is csak szilárd bizonyítékokkal alátámasztva szabad felvetni, hiszen az a jogállamiság alapját érinti. Az államfő minden szava igaz.

Legfeljebb csak annyival lehetne kiegészíteni, hogy olyan politikai kultúrából is fakadhatnak ezek az állítások, amelyben az ellenzék óriásplakátokon üzen bilincset kormánypárti politikusoknak, illetve lebilincselő kiselőadásokat tart arról, hogy hatalomba kerülésük esetén milyen eljárások lesznek majd. Milyen eljárás az, amely attól függ, ki van hatalmon? Bár azMSZP-ről valóban sok rosszat el lehet mondani, mindenesetre tény, hogy Zuschlag János és Hunvald György ügye akkor került az igazságszolgáltatás elé, amikor ők voltak hatalmon.

Talán az igazságszolgáltatás minden szereplőjének meg kellene fontolnia az államfői mondandó másik lényeges elemét. Idézzük: „a mai politikai kultúrában és körülmények között az ügyészségnek is elsőrendű feladata és alapvető érdeke, hogy pártatlanságát minden szempontból körültekintően vigyázza. Még annak is igyekezzen elejét venni, hogy bármilyen befolyásolást belemagyarázhassanak eljárásába”.

A látszat az, hogy a politikai kultúra már a látszatra sem ad, továbbá az, hogy a befolyásolás látszatának sem az ügyészség, sem többen mások, nem igyekeznek elejét venni.